24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére
11 -A léggömb által kiszorított levegőnek a j léggömb mozgására káros hatásait általában a léggömb megfelelő alakításával iparkodnak ellensúlyozni; de bármennyire sikerül is oly esetekben, ha a gömböt a szél szabad játékára bizzuk, az említett káros hatások egyáltalján nem kerülhetők el, mihelyt arról van szó, hogy a léggömböt a szél irányától függetlenítsük, mivel ily esetben, valahányszor a léggömb helyzete a szél irányához képest megváltoztatandó, a légtorlódás és a légritkulás helyeinek, valamint a kiegyenlítési áramlásoknak is meg kell változniok, vagyis a léggömb megfelelő mértékben elforgatandó, miáltal a kormányozhatóság megnehezíttatik ill. lehetetlenné tétetik. Ha tehát nem is minden esetben, úgy legalább is ezen esetekben a léggömb körül föllépő nyomáskiilömbségeknek közvetlen kiegyenlítése fontos kelléke a léggömb folytonos és biztos mozgásának. Ezen kiegyenlítés czéljából a léggömb a 27. ábra szerint a kellő számban elrendezendő, oldalt és fölfelé nyúló diametrális (a al) (b bl) (c cl) (d dl) vezetékekkel van átszelve, melyek az oldalas és a magassági irányban keletkező szabálytalanságok kiegyenlítését teszik lehetővé. A 30. és 31. ábrákban egy henger alakú léghajó fölül-és oldalnézete van föltiintetve, mely a léghajó előtt és mögött hosszirányban föllépő nyomáskülömbözetek kiegyenlítésére az (aal) és (bbl) vezetékekkel, a magasság irányában fölül és alul keletkező nyomáskülömbözetek kiegyenlítésére a (ccl) és (d dl) vezetékekkel van átszelve. A 29. ábra a 27. ábrában feltüntetetthez hasonló léggömbnek harántmetszetét láttatja beépített (s) léggyüjtővel, melyből az (a al, b bl, c cl, d dl) kiegyenlítő vezetékek indulnak ki. Ezen vezetékek, melyek tetszőleges számban rendezhetők el, egymást hatásukban nem zavarják és a nyomáskülömbözeteket igen könnyen kiegyenlítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gázok és folyadékok nyomás-és hőkülömbözeteinek nyitott és zárt terekben, épületekben, tüzelő berendezések tüzelő terében, vízáramlásoknál, légáramlásoknál és más hasonló esetekben való kiegyenlítésére, jellemezve azáltal, hogy kétoldalt a szabad lég- vagy víztérbe torkoló vezetékek akként vannak elrendezve, hogy azok a fölső és alsó vagy az oldalt fekvő térrészek között közvetlen összeköttetést létesítenek, melyen át a levegőnek vagy víznek hozzá- és eláramlása zavartalanabbul és könnyebben megy végbe, mint a szabad térben. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja szobáknak és egyéb helyiségeknek szellőzésére, jellemezve azáltal, hogy előnyösen a falak és szögletek közelében az 1. alatt igényelt vezetékek vannak elrendezve, melyek vízszintesen, függélyesen vagy rézsútosan a térnek egyik falától kezdve előnyösen legalább az egész tér közepén túl az átellenben fekvő fal felé vannak vezetve. 3. A 2. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy ugyanazon mennyezettől úgy vízszintes, mint függélyes csővezetékek indulnak ki, hogy ugy oldalról, mint a magasság irányában a levegőnek egy szöglet felé és ettől való eláramlását lehetővé tegyék. 4. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja tüzelő berendezések nyomáskülömbözeteinek kiegyenlítésére, jellemezve azáltal, hogy tüzelőberendezésben mindkét végükön nyitott vezetékek vannak elrendezve, melyek a tüzhuzamban lévő torlódási helyektől a tüzelő térnek az eláramoló gázok főáramán kivül fekvő holt szögletei felé vannak vezetve. 5. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja tüzelő berendezések bebocsátó és kibocsátó nyílásai közötti nyomáskülömbözetek kiegyenlítésére, jellemezve azáltal, hogy a kibocsátó nyílástól a bebocsátó nyílás felé mindkét végükön nyitott vezetékek vannak fektetve vagy hogy a kibocsátó és bebo-