24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére
— 9 — koztak úgy, hogy a két kritikus pont között újabb torlódások keletkeztek, melyeknek kiegyenlítése csak visszaszorítás vagy örvényszerű mozgás útján jöhetett létre, minek következtében a normális áramlás többé kevésbbé heves mértékben megszakíttatott. Ezáltal aztán nemcsak az egymással szembenálló akadályok mértéke fokozódik, hanem különösen a lég- és vízmozgásoknak nyugtalan lefolyása is előidéztetik, a mint ez pl. a hajók járásánál tapasztalható, melyeknek ringó mozgása természetesen szintén hozzájárúl az említett hátrányok fokozására. A jelen találmány az ily módon keletkező nyomás- és szintkülömbségek kiegyenlítését is czélozza, hogy azoknak nagyobb ellenállásokká való fokozódása és azoknak zavarólag ható kiegyenlítési folyamatai elkerültessenek. Ezen czélból, mint az előzőkben leírt berendezéseknél vezetékeket rendezünk el, melyek a föllépő egyenetlenségek pontjait egymással közvetlenül összekötik és úgy lehetővé teszik, hogy az egyik hely túlnyomása ill. az egyik helyen fölös mennyiségben összegyűlő lég- és víztömegek közvetlenül vagyis a közbeeső rétegek befolyásoltatása nélkül azon helyek felé egyenlítődhessenek ki, melyekben alsó nyomás uralkodik ill. melyekben a lég- és víztömegekben hiány áll be. Mivel az ily módon a vezetéket folyton kitöltő folyadékoszlop a keletkező fölösleg és keletkező hiány helyei között hézagmentes, folytonos összeköttetést létesít, mely semmi más befolyásnak nincs alávetve, mint a torlódó rétegben föllépő túlnyomásnak a keletkező űrben föllépő alsó nyomásnak, ennélfogva ezen két egymással extrem szemben álló erő közvetlenül és igen könnyen kiegyenlítődhetik. A két erő mindegyikének ilyenkor már csak a vezetéknek . feléje fordított nyílása felől kell a vezetékben lévő folyadékoszlopra hatni, hogy ezt a szabadban mielőbb elérendő kiegyenlítés czéljából alkalmas mozgásba hozza, minthogy ilyképpen a megkívánt kiegyenlítéshez szükséges egész út a torlódó rétegtől az űrig, a vezetékben lévő folyadéktömeg közvetítése folytán megtakaríttatik, a kiegyenlítési folyamatnak szakadatlanul és közvetlenül kell végbemennie. A torlódó rétegek és ürök keletkezésére nézve nem mindig csupán a lég- és víztömegek mozgásának, vagy az ezekben mozgó testeknek abszolút iránya mérvadó, hanem azoknak helye sok esetben még egyéb körülményektől pl. a szél és hullámok irányától stb. függ. A szerint, amint pl. a lég- és vízáramok iránya a hajó mozgásának irányához képest változik, természetesen a hajó körüli túlnyomásnak és alsó nyomásnak helye is változik, úgy hogy pl. a rendesen a hajó előtt föllépő túlnyomás a hajó mögött ós a nyomáscsökkenés a hajó előtt létesülhet, ha a hullámok hátulról jönnek és erősebbek, mint a hajó mozgása. Általában azon eshetőséggel kell számolnunk, hogy a szabálytalanságok helyei a hajó kerületének bizonyos része mentén vagy a hajó egész kerülete mentén változhatuak és pedig akként, hogy lényegileg egymással diametrálisan szemközt lesznek; ennélfogva oly esetekben, midőn a viszonyok nem határozottak, a czélt legtökéletesebben akkor érjük el, ha arról gondoskodunk, hogy a kiegyenlítések minden oldalról végbemehessenek. A 20. és 21. ábrák egy háztetőn át fölfelé vezetett kéménynek oldal- és elől nézetét szemléltetik. Ezen kéménynél a leghátrányosabban az élűiről fuvó szél fog hatni, mivel ezen esetben a tompaszögű (s) torlódási szöglet sokkal nagyobb térfogatú, mint a légritkulás helyének hegyes szögii (1) szöglete, úgyhogy a nyomáskü'önbözet az említett szögletek között igen jelentékeny lehet. Ilyen esetben keringő, a kéménynek majd egyik, majd másik oldala felül ható erős áramok lépnek föl, mint ez a 20. ábrában nyilakkal van jelölve, mely lökésszerű áramok a kémény huzamát megszakítják és a gázoknak a tüzelő térből való időnkénti visszaszorítását eredményezik. A találmány tárgyát képező (a) vezeték