24732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anergia elosztására és nagyobb távolságokra való vezetésére
- 2 — fesztelenítjük, azután ismeretes módon gázerőgépek üzemére fölhasználjuk és ezek forgattyútengelyével azon munkát is közöljük, mely a gáz említett fesztelenítésénél szabaddá lesz. Éppen az utóbbi körülmény biztosítja az eljárásnak kiváló gazdaságosságát, mivel így a központban a gáz sűrítésére fordított munkát igen csekély veszteséggel visszakapjuk. Ám az előzetes sűrítéssel a jelen találmány szerint elérjük azt is, hogy az üzemben tartott gépek nemcsak reverzálhatók, hanem túl is terhelhetők, a mi ezen gépek számos alkalmazásánál (pl. hengerműveknél, bányászati emelőgépeknél stb.) különös fontossággal bír. Ezen képesség a jelen eljárásnak a lehető legáltalánosabb alkalmazhatóságát kölcsönzi. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés ismeretes elemekből áll és a mellékelt rajzok alapján a következőkben van ismertetve. Az 1. ábra a berendezést sematikus rajzban mutatja be. A 2. ábra az eljárással kapcsolatban különösen megfordítható emelőgépek üzemére alkalmazható gázgépet tünteti föl egy foganatosítási példájában. A 3. ábra az eljárásnak elektromos üzemek- i ben való alkalmazását mutatja be séma- ! tikusan. A 4. ábra a berendezésnek egy foganatos!- i tási alakját mutatja be az egyes alállomások számára. Az 5. ábra a berendezésnek egy módosítása. Az 1. ábrán (A) a hengere egy gázzal vagy másként hajtott erőgépnek, mely az üzemgáz sűrítésére szolgáló (B) kompresszort hajtja. A gázt szükség esetén előbb egy kiegyenlítő tartályon vezetjük át és azután a (C) vezetékcsöveken át a fogyasztási helyekre (alállomásokra). Az utóbbiakon a pillanatnyi nyomásingadozások kiegyenlítésére szintén elhelyezhetők (D) tartályok, melyekből a komprimált gáz egy (E) segédmotorba ömlik, melyet expanziója által ismeretes módon hajt; ezen czélra tehát bármely, nyomás alatt álló gázzal vagy gőzzel való hajtásra berendezett motor fölhasználható. A mótor a gáz fesztelenítésénél szabaddá váló munkáját az (F) forgattyútengelyre viszi át, mely az illető alállomás tulajdonképeni gázerőgépének tengelye. Az (E) segédmotorban fesztelenített gáz a (G) csővezetéken át a (H) gázharangba tódul, ebben fölhalmozódik és állandó, megközelítőleg légköri nyomáson tartatik. A (J) csövön át a gáz innen a tetszőleges szerkezetű, tulajdonképeni erőgépbe, a (K) égési motorba tódul, melyben elégve, energiáját az (F) forgattyútengelynek adja át. A nyomás kiegyenlítésére iegczélszerűbb vízzárású, ismert szerkezetű gázharangot alkalmazni, mivel ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a segédmotor és a tulajdonképeni gázerőgép között változó mennyiségű gázkészletet tartsunk fönn és másrészt megközelítőleg állandó nyomásra hozza és azon megtartja a segédmotorból kisebb-nagyobb nyomással kipuffogó^gázt, a mint ez a gázerőgép táplálására szükséges. Az utóbbi tetszőleges szerkezetű lehet és két vagy négy ütemben dolgozhatók. Az első esetben a gázt a segédmotorban csak annyira fogjuk feszteleníteni, amennyire ez a kétütemű gázerőgép üzemére — mely bizonyos gáztúlnyomást igényel — alkalmasnak látszik. Könnyen belátható, hogy a nyomás alatt álló gázzal hajtandó segédmotornak alkalmas szerkezeténél és elrendezésénél ezen mótor reverzálása által a tulajdonképeni gázerőgép is reverzálható és hogy ugyancsak ez a segédmotor lehetővé teszi azt is, hogy a gázerőgép erős megterhelésnél is elindítható. A tovavezetendő gáz nyomása, ill. sűrítési foka természetesen a mindenkori üzemviszonyoktól fog függni. Általánosságban azonban szegény gázok alkalmazásánál föltehető, hogy a tulajdonképeni égési motorban kifejtendő munkának körülbelül 1 /6 része fog a termelő helyen a sűrítésre fölhasználtatni és az égési mótor forgattyútengelyének az expanziógép által (csekély veszteséggel) visszaadatni. A gáz nyomása ekkor körülbelül 4—5 atm. Hogy a berendezés túlterhelhetősége és a gázerőgép reverzálhatósága milyen fontos
