24663. lajstromszámú szabadalom • Rezonancia relais

Megjeleni 19<>2. évi július lió II-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2466B. szám. vil/j. OSZTÁLY. Rezonanczia-relais. PEDERSEN PÉTER OLAF MAGÁNMÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 27-ike. Az elektrotechnikában használt relaisk egy elektromágnesből állanak, mely a fegy­verzetét vonzza vagy taszítja, a mely utóbbi esetben a relaisnek polarizáltnak kell lennie. Ezen relaisk igen magas tökélyre van­nak fejlesztve, úgy hogy érzékenységük igen nagy, azonban mégis több hibában szenvednek, melyek közül kettő igen jelen­tékeny és igen hátrányos. Az első abban rejlik, hogy kellő érzé­kenység elérésére a relaisket igen sok me­nettel kell ellátni és hogy a mágneses erő­vonalak útjának lehetőleg zártnak kell len­nie, hogy az erővonalaknak nyújtott ellen­állás lehetőleg csekély legyen. Ezen körül­mények azonban a relaisben nagy ellenállást és nagy önindukcziót idéznek elő. Miután pedig ezen relaisk rendesen gyorsan vál­tozó áramokat vezető vezetékekbe lesznek iktatva, pl. telegráf- és telefonvezetékekbe, úgy a relaisk nagy ellenállása, különösen pedig nagy önindukcziója folytán az ára­mok nagyon gyöngíttetnek. A második hiba abban rejlik, hogy nem csupán azon áramimpulzusok hatására szó­lalnak meg, a melyekre kívánatos volna, hanem bármely áram iránt érzékenyek, ha csak az kellő erősséggel bír. A találmánybeli rezonánczia-relais a fönti hibáktól ment, a mennyiben ellenállása és önindukcziója rendkívül csekélyre szabható és csupán csak bizonyos frekvencziával bíró váltakozó vagy unduláló áramok hatá­sára működik. A rezonánczia-relais egy vagy több ve­zetőből áll, melyek úgy vannak egy mág­neses térben elrendezve, hogy könnyen lenghessenek vagy rezeghessenek. A veze­tők alakja az akusztikából ismert és rezgé­sek előidézésére vagy elemzésére szolgáló testek alakjával egyezik meg, a milyenek pl. a kifeszített húrok, az egyik végükön befogott rudak, hangvillák stb. Magától ér­tetődik, hogy a fül által hallható rezgések­nél lassabban rezgő testek, pl. inga vagy a hallhatónál gyorsabban rezgő testek is te­kintetbe jöhetnek. A relaisket befolyásoló áramokat a fönt­említett vezetőkön vezetjük keresztül s mi­után ez utóbbiak állandó erősségű mágne­ses mezőben vannak elhelyezve, oly erők befolyása alatt állanak, melyeknek nagy­sága, miután a mágneses mező állandó, az elektromos áram pillanatnyi értékével ará­nyos, irányuk pedig úgy az áram irányára, mind pedig az erővonalak irányára merő­leges. Ha a váltakozó áram periódusa a vezető saját rezgésének periódusával össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom