24652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli fémek előállítására
Megjelent 11)<)2. évi jnlins hó 15-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24652. szám. IV/h/3. OSZTÁLY. Eljárás alkálifémek előállítására. CHEMISCHE FABBIK GR1ESHEIM-ELEKTR0N CZÉG M/M FRANKFUBTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 13-ika. Jelen találmány tárgya olyan eljárás, melynek segélyével olcsón és egyszerű mó don állíthatunk elő alkálifémeket. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy kiindulási anyagul az alkáliáknak olcsó és könnyen beszerezhető fluor-vegyületeit használjuk, melyeket azután karbidokkal, különösen kalcziumkarbiddal reakczióba hozunk. A fluoralkáli kalcziumkarbiddal könnyen és aránylag alacsony hőmérsékletnél szenved cserebomlást. A hőmérséklet csekély növelésénél szétbomlik az alkálikarbid és az alkálifém minden nehézség nélkül ledesztillálható. Ha a reakcziótermék fölött, az elégés megakadályozása czéljából, nitrogént vagy ammoniákot vezetünk el, akkor az alkálikarbid egy része cyanidvegyületté alakul át és a maradékból kilúgozás útján megkapható. A mint látható, ezen eljárás az ugyanazon végterményre törekvő más eljárásokkal szemben azon előnyt nyújtja, hogy könnyen és olcsón beszerezhető kiindulási anyagokból indulhatunk ki és az egész művelet egy-és ugyanazon edényben a melléktermékek közbeeső különválasztása nélkül foganatosítható. Ha tekintetbe vesszük emellett még azt, hogy a reakczió gyorsan és simán folyik le, úgy el kell ismernünk, hogy ezen eljárás, úgy gazdasági szempontból, mint czélszerű üzem szempontjából az eddigi eljárásokkal szemben lényeges előnyöket nyújt. Czélszerű az eljárás következő foganatosítási módja: 64 kg. kalcziumkarbidból és 116 kg. káliumfluoridból álló elegyet retortában vörösizzásra hevítünk, mi mellett gondoskodunk arról, hogy a retorta belsejében a levegő előzetes kiűzése folytán oxygénmentes légkör uralkodjék. A reakczió azonnal megindul, mihelyt a hőmérséklet a vörösizzás hőfokát eléri, mi mellett a közbenső reakcziók (kalcziumfluorid és alkálikarbid képződése, az utóbbinak alkálifémre és szénre való bomlása) oly gyorsan mennek végbe, hogy alkálifém gőzei azonnal a gyűjtőbe mennek. Az oxygénmentes légkört úgy állíthatjuk elő, hogy a retortát evakuáljuk vagy benne a reakczióelegyhez hozzáadagolt könnyen illó szénhydrogéneket gőzölögtetünk el vagy végül nitrogént vagy ammoniákot vezetünk beléje. Az utóbbi esetben a desztilláczió maradványában alkálicyanid képződik. A reakczió véget ér, mihelyt fémgőzök többé nem távoznak. Azalkálifluoridok helyettalkáliszilikofluorid vagy kryolith és máseféle vegyületeket al-