24652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli fémek előállítására

— 2 — kalmazhatunk. Ez esetben az alkálifém mel- j lett még sziliczium, illetve aluminiumkarbid is képződik, a mely a desztilláczió maradványában található. Bizonyos körülmények között ezen kettősvegyületek előnyösek, mert könnyen szerezhetők be és olcsók. Az eljárás mindig ugyanaz marad, a mint azt a fönti konkrét példánál leirtuk és a nyersanyagoknak is mindig aequivalens mennyiségeit használjuk. A kalcziumkarbidnak fémvegyületekre való behatása már beható vizsgálatok tárgyát képezte. Moissan azt találta (Chemiker Zeitung 1897. 1042. 1.) hogy olvasztott kalczium- | karbid fémoxydokkal kalczyumoxyd és fémkarbid képződése mellett cserebomlást szenved, föltéve, hogy az utóbbi állandó. Ily módon állította ő elő az Al, Mn, Cr, Mo, Wo, Ti és Si karbidjait. Azon fémeknél, a I melyeknek karbidjaik nincsenek vagy karbidjaik nem állandóak, magát a fémet, illetve annak kalczium és szén ötvözetét kapta. Ez az eset következett be az ólomnál, ónnál és a biszmutnál. A kalcziumkarbidnak redukáló hatását a nehéz fémek oxydjaira vizsgálat tárgyává tették. Warren (Chemisches Centralblatt 1897. I. 221, Chem. News. után 75. 2—3), Neumann (Chemiker Zeitung 1900. 1013. és 1014. o.) és Frőlich (Chemiker Zeitung 1901. 418 1.) A kalcziumkarbidnak behatása a könnyű fémek oxydjaira a 18604/1898. számú angol szabadalomnak képezi tárgyát. Ennél azonban a karbid nem szolgál egyébre, mint a régi káliumeljárásban a szén helyettesítésére és előnyt egyáltalában nem nyújt. Gyakorlati alkalmazásba a robbanás veszélye miatt (szénoxydkálium képződése) nem is jött. | A kalcziumkarbidnak fluoridokra való behatását illetőleg az irodalomban csak kevés adatot találunk. Neumann azon következtetésre jutott, hogy a nehézfémek fluoridjainak alkalmazása a chloridokkal szemben előnyt nem nyújt, mert a chloridok behatása ép oly simán folyik le és árúk alacsonyabb. Az amerikai, 1901. augusztus 20-i, 681096. számú szabadalom szerint (Chem. Zeitung 1901. 778. 1.) karbidokat kapunk, ha valamely karbid, melynek bázisa az alkalmazott vegyület negatív alkatrészéhez nagyobb vegyrokonsággal bír, zárt fürdőben valamely j fémvegyületre hat. Ilyen módon pl. kalcziumkarbidból magneziumkarbid volna előállítható. Kalcziumkarbidnak alkálifluoridokra való hatását illetőleg semminemű adatokkal sem I rendelkezünk. Ezekből látható, hogy eddigelé nem sikerült alkálifémeket, különösen káliumot olyan olcsón előállítani, hogy az gyakorlati alkalmazásra talált volna, mert a kálium ára az utóbbi években 70 és 90 korona között ingadozott kg.-ként, Jelen eljárás segélyével ezen fémet néhány korona költséggel állíthatjuk elő, miáltal az a technikai használat számára hozzáférhetővé válik és nagy technikai haladást tettünk, a mennyiben az a legszélesebb körű alkalmazásra számithat. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás alkálifémek előállítására akképen, hogy kalcziumkarbidot és alkálifluoridot, alkáliszilikofluoridot vagy kettős fluoridokat (pl. kryolithot) alkalmas edényben vörösizzásig hevítünk. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOWOÁJA BUDAPESTED-