24649. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács
— 2 test, mely a (14) és (15) vezetékeket válta- ( kozva hozza a (18) csatornával közlekedésbe, j úgy hogy ha az említett (14) vagy (15) ve- j zetékek közül az egyiket nyitva tartja, j ugyanakkor a másikat elzárja a (18) csatornával szemben. A szivó hatás a (18) csatornán, (4) szeleptest mellett levő ürös (19) teren át lép föl (2. ábra), mely alkalommal a (14) nyomás-vezeték záva van. Midőn a (4) szeleptest lesiilyed. nem zárja el a (18) csatornának a (16) szelepkamrával való közlekedését, azonban a nyomás vezetéket megnyitja, úgy hogy a nyomó közeg a (7) kamrából a (20) kalapácskamrába tolulhat. A szivás mindig a (4) szeleptest oldalánál fönthagyott (19) ürös téren át történik, míg a nyomó hatás az említett szeleptest fölött hatol be, midőn az utóbbi lesülyed. Megjegy- i zendő, hogy a (4) főszeleptest hosszában, tengelye irányában nyitott, úgy hogy a (14) vezetéken át mindkét végéhez egyenlő mértékben áramolhat levegő és ez által működése egyensúlyoztatik. A nyomást szabályozó (5) segédszelep forogható és szerkezete 5. ábrán van világosan föltüntetve. Az említett szelep rúdjához egy (22) kar van erősítve (1. ábra), melynek segélyével az előbbi többé-kevésbé elforgatható, megfelelőleg az időről-időre kívánt nyomás nagyságának, hol a (22) kar mellett egy szegmentalakú (23) fogasrúd van elrendezve, melybe az előbbinek (24) kilincse kapcsolódik s ez által a kart és evvel együtt a szelepet egy-egy adott állásban rögzíti. A beállításra az előadott, vagy más hasonló szerkezet szolgálhat. A (4) főszelep működtetésére három, egymástól független szerkezet, í 11. közeg szolgálhat, melyek közül az egyik a (9) emeltyűn alkalmazott (21) fogantyú, mely kézzel működtetendő, a másik a (10) lábító s az evvel kapcsolatos (25) vonórúd, végül a harmadik a (3) kalapács által vagy ennek közvetítésével működésbe hozott szerkezet, mely áll a (26) csúszó csapból, a (27) és (28) emeltyűkből és a (30) vonókarból. A (26) csap vízszintes irányban hatol keresztül a kalapácsnak (31) burkolatán vagy hengerén, ennek alsó szakasza közelében, míg a (3) kalapácsnak megfelelő fölületén alkalmas módon egy fölülről lefelé fokozatosan növekedő lerézselés vagy kimetszés van képezve, mely a 2. ábrán (ll)-gyel van jelölve, úgy hogy midőn a kalapács föl van emelkedve, az említett csap a megszabott teljes hosszaságban benyomúlhat a kalapácskamrába, míg ellenben akkor, midőn a kalapács le van sülyedve, viszont egészen visszatolatik a kalapácskamrából. Ezen mozgások az egymással merev kapcsolatban álló (27, 28) emeltyűkarok, ill. az ezekkel szintén szilárd összeköttetésbe hozott (29) tengely révén a (4) szelepnek (30) kar révén történő automatikus szabályozására, ill. működtetésére használtatnak föl. A (30) karnak egyik vége a rövid (31) karral áll csuklós kapcsolatban, mely a szelepet működtető (32) tengelynek külső nyúlványához van erősítve, míg ugyanazon tengelynek másik végéhez egy (33) forgattyúkar van erősítve s ez a (34) kar révén kapcsolatban áll a (4) szeleppel. így történik tehát a (32) tengely forgatása és a (4) szelepnek oly módon való működtetése, hogy az a (14) és (15) vezetékeket hol megnyitja, hol elzárja, a (26) csúszó csap és az említett szelep között elrendezett mechanizmus közvetítésével. Ezen mechanizmus magában foglalja a (9) emeltyűkart, melynek egyik végéhez a (28) emeltyű csuklósan csatlakozik s az utóbbi merev kapcsolatban áll a (29) lengő tengellyel, hol az utóbbival a (27) emeltyűkar szintén csuklós összeköttetésben áll, a miből nemcsak az következik, hogy ezen emeltyűkaroknak mindig együttesen kell mozogniok, hanem az is, hogy bizonyos esetekben a (28) emeltyű támasz gyanánt szerepel a (9) főemeityűvel szemben. Tegyük föl most már, hogy a részek az 1. ábrán föltüntetett állásban vannak és a készülék működése szünetel. Ha most már a gép kezelője a (10) lábitót lenyomja, a (9) emeltyű a (28) emeltyűkarral való kapcsolatának csuklójánál elforgattatik, ennek következtében a (32) tengely is forgásba hozatik, a főszelep lesülyesztetik és így a kalapácshoz atmoszférikus, vagy nagy nyomás vezettetik. Ugyanezen hatás hozható azonban létre a (9) emeltyűkarnak (21)
