24649. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács

Megjeleni liM)'^. évi .julius hó 15-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24649. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Pneumatikus kalapács. YEAKLEY MELVIN ALBERT FÖLTALÁLÓ KAMMSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 17-ike. Jelen találmány tárgya pneumatikus kalapácsra vonatkozik A mellékelt rajzlapokon az 1. ábra a találmánybeli pneumatikus kalapács egy kiviteli alakjának oldalnézete, a 2. ábra a kalapácsnak a 3. ábra A—A síkja szerinti merőleges metszete, a 3. ábra fölülnézet, ill. részleges metszet, a fejrész egy darabjának elhagyása mellett, a 4. ábra részletrajz gyanánt azon tagnak oldalnézete, ill. részleges metszete, mely a szeleprudat a működtető emeltyűvel összeköti, az 5. ábra szintén részletrajz gyanánt a nyomást szabályozó szelepnek távlatos nézete, a 6. ábra a kalapács fölső vagy fejrészének merőleges metszete, a főszelepnek egy módosított kiviteli alakjával, a 7. ábra a 6. ábrán látható főszeleptestnek távlatos nézete, végül a 8. ábra a 7. ábrán bemutatott szeleptest ellenőrzésére rendelt tagnak szintén távlatos nézete. Az 1—5. ábrákon (2) jelöli a kalapács állványzatát, mely előnyösen öntvény lehet. A leírásban a (3) rész mint tulajdonképeni kalapács említtetik, azonban esetleg keret vagy más névvel is előfordulhat. (4) a főszelep, (5) a nyomás szabályozására vagy ellenőrzésre rendelt szelep, (6) az üllő, míg a fölfelé irányuló (2) állványzatban lévő (7) és (8) terek a nyomás- és vacuumkamrák. Az 1. ábrán (9) a főemeltyű, (10) a lábító. A kalapács működésénél a pneumatikus nyomás szolgál az íités létrehozására, míg a kalapács fölemelésére szivás közvetítésével létrehozott vacuum, mely tényezők a (7) és (8) kamrákban vagy ezeken át hozatnak létre, azonban gyakorlatilag nagy fontossággal bír, hogy a nyomó és szivó mechanizmusok a kalapács működése alatt mindig kapcsolatban maradnak a (7) és (8) kamrákkal. Ilyen elrendezés mellett ugyanis sokkal egyenletesebben és tökéletesebben kiegyensúlyozott működés érhető el, mint ha az említett mechanizmusok helyett a szivattyú a kalapács kamrával hozatnék közvetetlen kapcsolatba, mert ez esetben a szívóhatásban beálló ingadozások közöltetnének a kalapáccsal. Mind a (7), mind a (8) kamra külön (14), ill. (15) vezetékkel bír, melyeknek közvetítésével kapcsolatban állanak a (4) főszelepnek (16) kamrájával, míg az .utóbbit a (18) csatorna vagy vezeték összeköttetésbe hozza a (20) kalapács-kamrával. A (4) főszelep a bemutatott elrendezés mellett csúszó szelep-