24594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsavanhydrid előállítására a kontakt eljárás szerint

hogy az SOs eljárásnál az eddigi munka­menet mellett ennek a két momentumnak az egyesítése aligha lesz elérhető. Mert a reakcziósebességet a hőmérséklet emelésével ugyan tetszés szerint növelhetjük, de ezzel egyidejűleg mint már fönt említettük, el­toljuk az egyensúlyt az S02 , 0 és S03 kö­zött olyan értelemben, hogy az S08 S02 -re , és 02 -re bomlik. A kísérlet ezt a következ­tetést kétségtelenül igazolja. Hiszen isme­retes, hogy az S0a -f-0 egyesülése S03 -má csak bizonyos hőmérséklethatárok között i megy végbe technikailag kielégítő ki hoza­tallal. Míg kb. 400° C. hőmérséklet mellett a reakczió csaknem quantitativ megy végbe, emelkedő hőmérséklettel az egyensúlyállapot az S02 , 0 és S03 között az S03 -képződés kárára megváltozik és kb. 500° C.-nál csak kb. 85—90%, kb. 530° C.-nál pedig kb. 75—80% S03 kihozatalt kapunk a fölhasz­nált S02 -ből. Tovább folytatott kísérletek azt mutatták, hogy a reakcziósebesség növekedése meg­lepően nagy. így pl. katalyzátor gyanánt finoman eloszolt platinát használva, kb. 500° C.-nál kb. 20-szor akkora, mint 400° C.-nál és még magasabb hőmérsékleteknél még nagyobb lesz. Az olyan kontaktanyag tehát, mely 400° C.-nál egy bizonyos idő­egység alatt 100 rész S02 -t képes S03 -má katalyzálni, tapasztalataink szerint kb. 500° C.-nál ugyanannyi idő alatt kb. 20 X 90 = 1800 rész SOa -t azaz körülbelül tizeunyolcz­szorosát alakítja át ÍS03 -má; még magasabb hőmérsékletnél a viszonyok még előnyö­sebben alakulnak. Ebből a kísérletileg megállapított tényből következik, hogy a tényleg nagy reakczió­sebességek még különösen jó katalyzátorok alkalmazása esetén is, mint a milyen a finoman eloszlott platina, csak olyan hő­mérsékleteknél lépnek fel, melyeknél az S03 százalékos kihozatala rosszá kezd válni és hogy az említett két előnyös momentum egyesítése nem lehetséges mindaddig, míg, mint eddig kivétel nélkül történt,az egész kon­taktteret ugyanazon hőmérséklettel tartjuk. Ezért a katalytikus folyamatot a kontakt­térben előbb magas, azután pedig alacsony hőmérsékletnél hagyjuk lefolyni. Az első reakcziózónában a hőmérsékletet olyan ma­gasan tartjuk, hogy az itten nagy reakczió­sebbesség folytán az S02 nagy rés'ze igen gyorsan S03 -má oxydáltatik, azután a reak­cziógázokat kb. 400° C.-ra hűtjük le és ezzel az alacsony hőmérséklettel hagyjuk azokat i a második kontaktzónán keresztülvonulni, hol az S02 maradéka oxydálódik; ugyanis tekintettel a még jelenlévő csekélyebb mennyiségű S02 -re, elegendő az .ezen ala-i csony hőmérsékletnél uralkodó reakció­sebesség. A mi az új eljárás műszaki keresztül­vitelét illeti, példaképen a következő két útat jelöljük meg, melyek czélhoz vezetnek. Az egyik esetben az eddigi egyetlen kon­taktus elé egy második kisebbet iktathatunk. Ebben az esetben a reakcziógázokat először a kisebb kontaktuson bocsátjuk keresztül pl. 530° C.-nál. A reakcziósebesség itt oly nagy, hogy azS02 tetemes része igen gyorsan S03 -má oxydáltatik. Tegyük föl, hogy itt az összes S02 -nek kb. 75°/0 -a S03 -má alakult át. Ezután vagy közvetve külső hűtés útján csőrend­szer segítségével, vagy belső hűtés útján a forró reakcziógázoknak közvetlenül hideg, a reakczió lefolyását nem zavaró gázokkal való keverése által lehűtjük az ezen kontakt­térből kilépő, még körülbelül 25% S02 -t tartalmazó gázokat kb. 430° C.-ra és ezzel a hőmérséklettel bocsátjuk azokat a második kontakttéren keresztül, hol azután az S02 -nek csaknem összes maradéka oxydáltatik. Ter­mészetesen hatás tekintetében azonos és csak komplikácziónak tekintendő, ha ezen két kontakttér helyett hármat vagy többet sülyedő hőmérséklettel iktatunk egymás mögé, úgy hogy a gázok az első kontakt­ban kb. 530° C.-al, az utolsóban pedig kb. 430° C.-al katalyzáltatnak. Egy második műszakilag kényelmes útnak bizonyult az, hogy a kontaktteret igen hosszúra nyujtjuk és a kb. 530° C.-al belépő gázokat a kon­takttérből való kilépésükig fokozatosan kb. 430° C.-ra lehűtjük. Ebben az esetben is a hűtésnek föntemlített két módját fogjuk alkalmazni és hasonlóképen csak azonos hatással járó komplikáczió az, ha két vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom