24581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két mótorkocsit tartalmazó elektromos üzemű vonatnak bármely mótorkocsikról való vezetésére

A hátramenetel csupán egy kocsival lehetséges és pedig az által, hogy az előre menő tendencziával bíró hátsó kocsi készülékeit a (14) csapnak az (o) helyzetbe való fordítása által kiiktatjuk, a mellső kocsit pedig a (15) csap (o) helyzete, vagyis a (17) reverzálókészűlék kizárása mellett indítjuk, miáltal az az (5) nyíl irányában fog mozogni és a vonatot hátratolja. Kívánatos lehet az első kocsi készülékeinek megromlása esetén a vonatot csupán a hátsó kocsival járatni előre, és pedig úgy, hogy a vonatvezető a mellső kocsiból vezethesse a vonatot; ezt egyszerűen az által érjük el, hogy (63) vezetékbe egy háromágú csapot iktatunk, melynek segélyével az említett készülékcsoportot a (20) csőtől elzárjuk és a szabad levegővel kötjük össze, a többi csapot pedig úgy kezeljük, mintha mindkét kocsival kellene járni. A vonat vezetése a (2) kocsiból azonos módon történik. Egy motorkocsi készülékeinek kapcsolási sémáját az 5. ábra tünteti föl és pedig két, kaszkádkapcsolással és folyadékreosztáttal indítható háromfázisú motorral ellátott példaképeni foganatosítási alakjában. Az áramszedőtől, illetőleg a vonalvezetékekről jövő áram a (35) vezetéken (36) kiiktatón és (43) vezetéken át a (44) motorba vezettetik. A (36) kiiktató, mely egyszersmind reverzálásra is szolgálhat, nyomóléggel működtetik és szerkezetre nézve a K—1497. a. sz. bejelentésben leírt reverzáló kiiktatóval egyezik meg. A reverzálás az által történik, hogy a (42) hengerbe nyomólevegőt bocsátunk, mely a (39) dugattyút a (38) rúgó ellenében mozgatva, a (40) hajtórúd segélyével a (37) reverzáló forgattyút elforgatja. A (38) rúgó a reverzáló forgattyút oly állásban tartja, hogy az iktatónak beiktatása után az (1) kocsi az (5) nyíl irányában és a (2) kocsi a (6) nyíl irányában haladjon. A (44) mótor indukált részének kontaktusgyűrűin súrlódó kefék a (45) kontrollernek egyrészt (46), másrészt pedig (47) kontaktusaival vannak összekötve, míg a kontroller (48) kontaktusai a (49) segédmotor primértekercselésével, az (50) kontaktusok a mótor szekundér-tekercselésével, végül az (51) kontaktusok a nyomóléggel működtetett (52) folyadékreosztáttal állanak vezető összeköttetésben. Az (52) folyadékreosztát, mely a 17826. sz. és K—1260. a. sz. szabadalmakban védett szerkezettel bírnak, a rajzon csak sematikusan van jelezve s a nyomólég fojtására és elzárására vonatkozó részletek teljesen el vannak hagyva. A motorok, a kontrollernek a rajzban föltüntetett állása mellett kaszkádkapcsolásban vannak, vagyis a (44) mótor szekundér-árama a (46—48) kontaktusokon át a (49) segédmotor primértekercselésébe van vezetve, míg a segédmotor szekundéráramköre az (50) és (51) kontaktusokon és az (52) folyadékreosztáton át záródik. A kontroliért az (53) rúgó tartja állandóan ezen állásában, melyből az (54) dugattyúra gyakorolt légnyomás segélyével hozható a pontozottan jelzett, menetkapcsolást létesítő helyzetébe, míg ha a légnyomás megszűnt, úgy az (53) rúgó a kontroliért ismét eredeti állásba viszi vissza. A menetkapcsolás alkalmával a (49) segédmotor kiiktattatik, a (44) főmotor szekundér áramköre pedig a kontroller (47— 51) kontaktusain át az (52) folyadékreosztáton keresztül záródik. A (13) vezénylőcsap segélyével tehát a (36) primér-kiiktatót, a (45) kontroliért és az (52) folyadékreosztátot kell működtetnünk. Legczélszerűbb ezeket a műveleteket egymás után és pedig oly sorrendben eszközölni, hogy a beiktatás alkalmával először a kontroller állíttassák, azután a primér-kiiktató iktasson be s csak, ha ez megtörtént, kezdődjék a folyadékreosztát ellenállásának fokozatos csökkentése, miáltal elérjük azt, hogy az érzékenyebb kontroller árammentesen, a kevésbbé érzékeny, de azért a folyadékreosztátnál könnyebben kárt szenvedő primér-kiiktató