24581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két mótorkocsit tartalmazó elektromos üzemű vonatnak bármely mótorkocsikról való vezetésére

két motorkocsit indítjuk, mindkettővel előre lehet menni, ha a hátsó motorkocsi hajtőberendezése úgy van beállítva, hogy indítás után mindenkor előre megy. Vegyük sorra az összes lehetséges eseteket, kiindulva a két motorkocsinak azon állapotából, a melyben úgy vannak ahajtószerkezetek beállítva, hogy a két motorkocsinak egymáshoz közeledő tendencziája van, a mint ez a mellékelt rajz 1. ábráján föl van tüntetve, a melyen (1) és (2) jelöli a két motorkocsit, (3) a közbenső kocsikat és (4) a két motorkocsit összekötő légvezetéket; az (5 6) nyilak jelölik az irányokat, a melyekben a motorkocsik haladni igyekeznek. Tegyük föl továbbá, hogy a kocsivezető az (1) kocsiban van; ha ő már most az (1) és (2) kocsi között a (4) vezetéken át való közlekedést elzárja, mehet az (1) kocsival hátra és az ebben a kocsiban lévő motorok reverzálása után ugyanezen kocsival előre. Ha a (4) vezetéken át a két motorkocsi közötti közlekedést helyreállítja, úgy csupán még egy menetmódozat lehetséges és pedig az (1) kocsi motorainak reverzálása után mindkét motorkocsival való előremenetel. Az összes lehetséges menetmódozatok, melyeket a (4) vezeték nyitása és zárása, továbbá az első kocsi motorjainak reverzálása által elérhetünk, tehát következők: egy motorkocsi»d mindkét motorkocsival előre, és egy motorkocsival hátra. A mellékelt rajz 2. ábráján föltüntetett séma balodala az (1) motorkocsi berendezését, az ábra jobboldala pedig a (2) motorkocsi berendezését jelöli, melyek az egész vonaton végig vonuló (4) cső segélyével vannak egymással összekötve. Az itt vázolt berendezés egyszersmind megengedi, hogy a motorokat két különböző kapcsolással, illetőleg sebességgel járathassuk és pedig a következő módon: Légnyomás által állítható kontrollerek állandóan a kisebb menetsebességnek meg- j felelő kapcsolást igyekeznek föntartani. Ezen kontrolierek a motorok indítására i szükséges légnyomás, pl. 3 atm. hatására í j nem állíttatnak át s csupán, ha nagyobb, i például 6 atm. nyomást hozunk létre a léj vezetékekben, létesítik a nagyobb menetsebességnek megfelelő kapcsolást. (11 12 21 22) légtartányok, melyek közül a (11) és (21) tartányok magasabb, pl. 6 atm. nyomású levegőt, a (12 22) tartányok pedig alacsonyabb, pl. 3 atm. nyomású levegőt tartalmaznak; (13) és (23) a vezénylőcsapok, melyek a motorok be- és kiiktatására és a kontrollerek befolyásolására szolgálnak; (14) és (24) a (4) légvezeték nyitására és zárására szolgáló csapok; (15 25) a reverzáló készülékek működtetésére szolgálnak; (16) és (26) jelzik a mótor-indító pneumatikus készülékeket és kontrollereket, (17) és (27) végül a reverzáló készülékeket. A vezénylőcsap egy példaképeni foganatosítási alakjának oldalnézete, a csapháznak a 3. ábra (C—D) vonala szerinti metszetével a 4. ábrában van föltüntetve, míg a csapnak a 4. ábra (A—B) vonala szerinti keresztmetszetét a 3. ábra tünteti föl négy helyzetben. A csap, kerületének felénél hosszabb (30) vájattal van ellátva, melyből a (31) csatorna vezet a csap egy másik (A—B) keresztmetszetében alkalmazott (32) furatához. A csap (30) vájata állandóan a csapházba nyíló (20) csővel áll közlekedésben, mely utóbbi, mint a 2. ábrából látható, egyrészt a (16), illetőleg (26) készülékekhez, másrészt pedig a (14) illetőleg (24) csapokhoz vezet. A csapház (A- B) keresztmetszetébe torkol az alacsony nyomású tartányból jövő (19) cső és a magas nyomású tartány (18) csöve; a csapház ezen sík^n még a (19) cső torkolata előtt és a (191 és (18) cső torkolata között a szabad levegővel közlekedő (33) és (34) furatokkal van ellátva (3. ábra). A vezénylőcsap I. állásában a (20) csövet a szabad levegővel, II. állásában az alacsony nyomású légtartánnyal, III. állásában ismét a szabad levegővel, IV. állásában pedig a magas nyomású légtartánynyal köti össze. A (20) cső a (63) csövön át a (16), il-