24544. lajstromszámú szabadalom • A szabad pályán alkalmazott blokkvonalak csatlakozása külön födöző vagy tárjelzővel bíró állomásokhoz

— S — útja a következő: (Jl, Zl, a3 c3 c4 N) j blokkmező, (11) vezeték, (p2 pl q ql 11 b7 S) blokkmező, föld (Jl), blokkozzaa (Zl N) blokkot és kiblokkozza az (S) blokkot. A (pl p2) kontaktusok a (B) állomás hozzájárulási blokkjaihoz tartoznak, melyeknek tehát az (S) blokk kiblokkozása czéljából a nyugalmi állásban kell lenniök, tudniillik az (S) blokkot csakis akkor lehet kiblokkozni, ha a (B) állomás nem járult hozzá előzetesen, hogy az (A) állomás ellenkező irányban vonatot indítson, vagy ha a vonat a (B) állomást már elérte. Természetes, hogy az (S) blokk kiblokkozását más, a blokkszerkezetben létesített függőségtől, mely a kiblokkozást megengedi, ugyancsak függővé tehetjük. Eme kapcsolásból először azt is látjuk, hogy a (Jl) induktortól az áram akként megy a (Zl Z2) billentyűkön át, hogy egyidejűleg több hozzájárulási blokkmezőt blokkozni ne lehessen. Ép úgy az (A) állomás sem adhat a már megadott hozzájárulás után azonnal más hozzájárulást, mert az összes hozzájárulási blokkokat a közös (N) neutrális blokkmező blokkozta. Ha már most a (B) állomás a vonat kijárása után az (SIII) jelzést az (S M) kettős billentyű segélyével blokkozta, az áram útja a következő fog lenni: (J3 a9 M) blokkmező, (alO a7 S) blokkmező, (a8 q2 q pl p2 11) vezeték, (N) blokkmező, föld (J3), tehát blokkozza az (S M) blokkmezőket és kiblokkozza az (A) állomás neutrális (N) blokkmezejét. Az (SIII) jelzés most kétszeresen van blokkozva, a következő vonat tehát csakis akkor indulhat, ha az (S) blokkot az (A) állomás hozzájárulása megadásával kiblokkozza és az (M) blokkot a (P) blokkállomás kiblokkozza, mikor a vonatnak a blokkállomás előtt már el kellett haladnia. Az (A) állomás a következő vonatindításhoz hozzá járulhat, de csakis az (N Z2) kettős billentyű lenyomásával, mert a (Zl) hozzájárulási blokk blokkozva van. A (Zl Z2) blokkok (A5 A6) megakasztórúdjai az (A) állomás kijárati jelzéseit ép úgy blokkozzák, mint azt a (B) állomáson jeleztük. Mikor a vonat a (P) blokkállomás előtt elhaladt és a blokkor az (SII) jelzést blokkozta, a (B) állomás (M) blokkmezejét kiblokkozza, tehát (B) egy második vonatot indíthat. Ha az első vonat az (A) állomást födöző, szabadra állított (SI) távjelző előtt elhaladt, minek következtében (O)-nál a kontaktusberendezést bekapcsolja és a (C) kontaktust működésbe hozza, az (F) blokkmezőt a már leírt módon kiblokkozza. Világos, hogy a (C) kontaktus valamely tetszőleges, alkalmas kontaktusberendezés, nevezetesen olyan lehet, melynél az (F) blokkmező kiblokkozása vagy annak újra blokkozása a vonatnak a kontaktus fölött való elhaladásától, illetőleg attól függ, hogy a vonat utolsó kereke is elhagyta ezt a kontaktust. A mint a vonat a kontaktust elhagyta, az (F) blokk blokkozódik és ennek következtében a (P) blokkállomás jelzése is kiblokkozódik. Ekkor azonban egy és csakis egy hozzájáruló blokk is kiblokkozódik. Eme föltételt a következő egyszerű és kényszermozgást végző berendezéssel teljesítjük. Mindegyik (Zl Z2 ) hozzájáruló blokk egy-egy (a b c, al bl cl) áramátkapcsolóra (2. és 3. ábra) hat akként, hogy ez blokkozott állapotban a (k) kiblokkozó vezetékhez csatlakozzék, de a következő kapcsolatát megszakítsa. Ennek következtében tetszőleges számú hozzájáruló blokkmező mellett mindig csak egy lehet a kiblokkozó vezetékben, mert ehhez az illető mezőnek blokkozott állapotban kell lennie, minek következtében az összes következőhöz vezető csatlakozó vezetéknek megszakadva és az előzőknek —> ha a blokkmező nem az első — már kiblokkozva kell lenniök. Ha már most az (F) blokkmezőt a blokkozás czéljából lenyomjuk, ennek megakasztó rúdja az (R) reteszt, melyet pl. az átkapcsolókat működtető (Al A2...) megakasztórudak (Bl B2 ...) csapjait elreteszeli, kényszermozgásszerűen magával viszi, még pedig ama helyzetbe, melyet ezek és ennek következtében a hatásuk alatt álló át-