24493. lajstromszámú szabadalom • Sugárban kilövelt fluidummal hajtott czentrifuga s kenőolajnak nyomása által megemelt dobtengellyel

— 2 tünteti föl a dobtengely sülyesztett helyzeténél. A 4. ábra ugyanily metszet megemelt dobtengelynél. Az 5—13. ábrák a leírás folyamán megmagyarázandó részletek nagyobb léptékű alaprajzai. A czentrifuga (a) dobján (1. ábra) ismert módon a (b) lapátkoszorú van elrendezve. A czentrifugát maga a gép által czentrifugált, azután beszívott és nyomás alá helyezett syrup vagy más folyadék segélyével hajtjuk. Ezen nyomó folyadékot az egymással cső segélyével összekötött (n) fúvókákon át (2. ábra) az (m) csap nyitásával a (b) lapátkoszorúhoz bocsátjuk, mely a dobot forgásba hozza. A dob (e) tengelye hosszának legnagyobb részén hengeralakú és ezen hengeres részén a (h) hüvellyel van körülvéve, mely alul a zárófenékként szolgáló golyóalakú (g) csappal van ellátva, mely az alapzaton megerősített (v) csapágyban nyugszik. A tengely alsó vége az (f) tömítő gyűrű (5. és 6. ábrák) segélyével van tömítve, mely a (g) csapnak egy fészkében fekszik és a (h) hüvely alsó vége által tartatik meg helyén. Ezen (f) gyűrűnek belső fölülete szorosan az (e) tengelyhez fekszik és függélyes furatokkal van ellátva, melyek a kenő csatornába torkolnak, mely csatorna az (e) tengely megemelésénél csak a hatásos kenéshez szükséges mennyiségű olajat bocsátja a szintén megfelelő kenőhornyokkal ellátott (h) hüvelybe (4. ábra). A kivánt czél elérésére különösen fontos, hogy az (f) gyűrű (3. ábra) lehetőleg tömííően szoruljon az (e) tengelyhez, mivel máskülönben az olaj a tengely és a gyűrű között átnyomódnék és így a tengelyt nem emelné meg. Hogy az (f) gyűrű tökéletes tömítését biztosítsuk, a kenőfuratok a 13. ábrában föltüntetett módon az (f) tömítő gyűrű fölött elrendezett (fl) tömítő szelenczébe (13. ábra) alkalmazhatjuk. Az (f) gyűrű ezen elrendezésnél csak oly magas, hogy az a megemelt, tehát forgó (e) tengely által ne érintessék és így súrlódás okozta kopás ellen biztosíttassák. A (h) hüvelynek fölső kibővített részében (1. ábra) az alsó (d) fékkorong van ágyazva, melyen, ha a czentrifuga áll, a fölső (c) fékkorong fekszik, mely utóbbi a dob agya alatt van megerősítve. A (h) hüvelyt a kibővített rész alatt az (i) ütköző gyűrű (1. ábra) veszi körül, mely csavarok segélyével a hüvely kibővített része és a (k) gyűrű közé van szerelve. Az (i) ütköző gyűrű ezenkívül (1. ábra) egy a czentrifuga köpenyéhez erősített és az egész forgó rendszert hordó keretbe van fogva. A czentrifuga köpenyéhez erősített három nyílású (o) csaptól az (r) olajvezető cső vezet azon olajkamrába, mely az (e) tengely alsó vége alatt a (g) csapban van kiképezve. A háromnyílású (c) csap (12. ábra) a (p) vezeték által egy rajzban föl nem tüntetett akkumulátorral van összekötve. A csapkúpnak a 12. ábrában föltüntetett állásánál az imént említett akkumulátor a dobtengely alatti olajkamrával van összekötve, minek következtében az (o) tengely az olaj által megemeltetik (4. ábra) és egyidejűleg a (c) fékkorongtól távolodik. Most az (m) csap (2. ábra) megnyitása által nyomó folyadékot (pl. nyomás alá helyezett syrupot) bocsátunk a dob lapátkoszorújához és ez által a dobot forgásba hozzuk. Ekközben az olaj a (h) hüvelyben fölszáll és az olajnak azon része, mely a fék kenése czéljából a hüvely fölső végénél átömlik, egy a hüvely kibővített részében a (d) korong alatt elrendezett kamrába jut és ebből a (u) csővön (1. ábra) át a czentrifugából kifolyik. A háromnyílású csap oly magasan fekszik, mint a milyen a (h) hüvelyben szükséges legmagasabb olajállás, úgy hogy a (h) hüvely sohasem üres és dobtengelye mindig olajban forog. Ha a dobot meg akarjuk állítani, akkor először is hajtóerő megszüntetése czéljából az (m) csapot zárjuk (2. ábra) és ezután az (o) csapot (12. ábra) akként forgatjuk el, hogy az akkumulátor és az (e) tengely alatti olajkamra közti összeköttetés megszűnjék. Ekkor az olajnak egy része az olajkamrából az (r) csőbe folyik vissza és egy ennek megfelelő olajmennyiség az (o) csappal ekkor