24449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidoknak különösen maró axidoknak haloid- vagy oxigéntartalmú sókból való előállítására

— 2 — a levegő befuvása alkalmával keletkező má­sik gázáram a levegő oxygénjének behatása alatt a metalloidokat vagy mint elemeket, (pl. a konyhasónál chlórt) vagy mint oxydo­kat, (szulfátok esetében pl. mint kéndioxi­dot) fogja tartalmazni, minek következtében az alkalmazott sóból kiválasztott savmole­kuláknak, illetve elemeknek elkülönített abszorpcziója mehet végbe s a savaktól megszabadított, fűtő képességük mértékében megfelelően fölhasználhatók. Ha ellenben a kisérő vagy hozzákevert szénnek gázzá alakítása a levegőnek és víz­gőznek egyidejű befuvása által történik, te­hát mint az erőgáz előállítására szolgáló, vagy Dowson-féle eljárásánál, akkor termé­szetesen csak egy gázáram keletkezik, mely a föntebbi elgázosításnál egymás után s el­különítve képződött metalloid-vegyületeket egymás mellett tartalmazza. Ezek ily módon már a készülékben fejthetnek ki egymásra hatást (pl. szulfátok esetében a kénhydro­gén a kéndioxidra kénképződés mellett) s ez által alkalmatlanokká válnak. A metalloid két alakjának elkülönítése, melyekben az a gázkeverékbe átvitetik, minden esetre meg van nehezítve s nagyobb abszorpczió-készű­lékre van szükség, végül pedig kisebb fűtő képességű és értékű gázt kapunk. Az oxidok képzésére szolgáló utóbbi el­járás tehát inkább csak szerves, illetve szén­savas sókra alkalmazható, melyeknek fémé oxid alakjában volna nyerendő, mivel köz­ben főleg szénsav keletkezik, mely a gáz fűtő erejének kihasználása után az elégési gázokkal együtt abszorpczió nélkül bocsát­ható a szabadba, anélkül, hogy a környezetre alkalmatlan volna. Ennélfogva ezen esetek­ben a készülék is egyszerűsíthető. Az oxi­dok előállítására nézve különösen előnyös ezen eljárás azon esetekben, midőn a czel­luloza-gyárak lúgjainak földolgozásáról van szó, a mely gyárak a nyersanyagot maró­káli segélyével vonják ki. Ez esetben ugyanis csak a marónátron visszanyerése bír fontos­sággal. Továbbá előnyös ezen eljárás a melasz-égetésnél föllépő lúgok s hasonló növényi hulladékok földolgozása esetében. Az eljárás foganatosítására igen alkalmas a 13830/1899. sz. angol szabadalomban leírt azon készülék, mely a 115070. sz. német szabadalomból ismeretes keverékgáz előállí­tására szolgáló eljárásnál is alkalmaztatik. Ez utóbbi, folytonos üzemű eljárás abban áll, hogy egy retortába (gáztalanító készü­lékbe) szakadatlanul széntartalmú anyagot vezetünk be, mi közben a gáztól megfosz­tott izzó anyag elgázosításánál keletkező vízgáz átvitt hőjét a föntebbi retortában levő s gáztartalmától megfosztandó anyag foly­tonos hevítésére, a fúvás időszaka alatt ke­letkező, eltávozó gáznak (generátorgáznak) hőjét pedig ugyanazon gáztalanító retortá­nak szakadatlan külső hevítésére használjuk föl. Ezen eljárás különösen az által van jellemezve, hogy bizonyos számú vízgáz­generátor egyetlenegy, a rendszer vala­mennyi generátora számára közös gáztala­nítóval áll összeköttetésben, mely utóbbi elegendő mennyiségű, gáztól megfosztott, izzó anyagot szolgáltat önműködően, miköz­ben egy önműködő elosztó szerkezet a gáz­talanított, izzó anyagot megszakítás nélkül osztja szét a megfelelő elgázosítók között s az egy vagy több generátort az anyag be­vezetése s a közös gáztalanító belső fűtése elől elzárja. Ha most csupán szén helyett valamely oxygéntartalmú vagy haloid-sónak és kellő mennyiségű szénnek, koksznak vagy más széntartalmú anyagnak és pl. még annyi kalcziumkarbonátnak, vagy előnyösebben kalcziumoxidnak keverékét vetjük alá a föntebbi eljárásnak, hogy a reakczióba lépő keverék folyékonnyá válása a generátor hőjében lehetőleg megakadályoztassák, (ahol azonban oly sóknál, mint pl. coelestin: 8r S04 , melyek olvadhatatlan oxidokat adnak, az olvadást megakadályozó alkatrészek hoz­záadása szükségtelen), akkor az oxygéntar­talmú sók körülbelül 900° C.-ra hevítve és •redukálva, (pl. Na2 S04 mint Na2 8), a haloid­sók pedig legalább előmelegítve a gáztala­nítóból az elgázosítóba jutnak, hogy abban a vízgáz termelésére szolgáló folyamatnak vettessenek alá, vagyis a keverék fölváltva először túlhevített s a szén jelenlétében magas hőmérsék mellett gyorsan és tökéle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom