24401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz és gázok előállítására

esonyabb forrponttal bíró folyadékot kell használni. Mint már említettük*, a fűtőfolyadéknak a munkafolyadékkal a hatóközeg fejlesztése czéljából való összekeverését egy külön edényben vagy magában a munkahenger ben, vagy pedig a munkafejlesztés helyéhez vezető csővezetékben eszközöljük. Másrészt a fűtő- és munkafolyadék keveréke a munkagépben, illetve annak hengerében együtt működhetik, mi által a munkagőz expanzió közben utánfűttetik, illetőleg túlhevíttetik, vagy pedig ezen két anyagot a munkagőz fejlődése után egymástól elválaszthatjuk, a kihasznált fűtőfolyadékot a kazánba vezetjük vissza, a munkagőzt pedig egymagában vezethetjük a gépbe. Az erőfejlesztés ezen különböző módjának természetesen különböző kiviteli alakok felelnek meg. Az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél például a munkafolyadék a fűtőfolyadékkal ! a géphengerben hozatik össze úgy, hogy a hajtóközeg csak a hengerben fejlődik. A függélyesen fölfelé nyúló csővel ellátott (1) fűtőkazánból a fütőfoiyadékot a (4) szivattyú a (3) csővezeték közvetítésével elszívja és az (51

) elágazással bíró (5) csövön át a (26) gép fölső és alsó végén lévő bebocsátó nyílásokba szorítja. Egyidejűleg egy (6) szivattyú a munkafolyadékot a (24) csövön át a (23) kondeuzátoiból elszívja és a (71

) elágazással bíró (7) csövön át a motor bebocsátó csatornáiba szállítja, úgy hogy a két anyag összekeveredése és a munkafolyadék elpárolgása már ezen csatornákban kezdődik. A (32 35) vezérelt szelepek, a szerint, a mint a dugattyú fölső vagy alsó végállásában van, a fűtő- és az elpárolgó munkafolyadék keverékét a dugattyú fölött vagy alatt bocsátják a hengerbe, míg a fáradt gőz a kihasznált munkafolyadékkal együtt a megfelelően vezérelt (33 36) szelepeken át a (22l

) elágazással bíró (22) csőbe kerül és a (28) folyadék-elválasztóbá áramlik. A (28) folyadék-elválasztó fenekén összegyűlő kihasznált fűtőfolyadék a (29) csövön át, az (1) fűtőkazánba folyik vissza, míg a fáradt gőz a (40) csövön át a (23) kondenzátorba áramlik és ott lecsapódva, a (6) szivattyú által újból a (26) erőgépbe szállíttatik. A (4 és 6) szivattyúkat a jelen példánál a géptengely működteti ismert módon. A (4) szivattyú azonban el is hagyható, minthogy a munkahenger a löket elején egymagában is elegendő fütőfoiyadékot képes beszívni, mire a munkafolyadékot a (6) szivattyú csak azután fecskendezi be. A szivattyúkat előnyösen biztosítószelepekkel láthatjuk el. ! mi által a folyadékok bizonyos előre meghatározott maximális nyomás túllépése esetén közvetlenül tartányaikba vezettetnek vissza, a nélkül, hogy összekeverednének. Szivatytyúk helyett természetesen egyéb alkalmas táplálókészűléket, például egy töltőcsapot is alkalmazhatunk. A 2., 3. és 4. ábra egyszeres működésű j motort mutat, mely töltőcsappal dolgozik. I A (61) csapkúp a pontozva föltüntetett, (62, 63) fogaskerekek által a (64) géptengelyről hajtatik. A 2 ábrán föltüntetett munkahelyzetben a (65) dugattyú legmagasabb helyzetében van, mire a következő pillanatban a csap a munkahengerből kivezető (67) kifolyást megnyitja. A (65) dugattyú lefelé megy, míg a (68) nyíláson és a (3) csövön át (4. ábra) a fütőfolyadék a (föl nem tüntetett) magasan fekvő kazánból az üreges (61) csapkúpba folyik, a (61) csapkúp belsejében levő gőz pedig a csapkúpban levő (69) nyíláson (3. és 4. ábra) és a (22) csövön át a kondenzátorba távozik. A fütőfolyadék a csapot nem töltheti meg teljesen, hanem csak a (69) nyílás alsó széléig (3. é3 4. ábra). Minthogy a csapkúp forgása időközben annyira előrehaladt, hogy a fütőfolyadék (68) beömlő nyílása, úgyszintén a (69) nyílás el van zárva, ennélfogva a (6) szivattyú az immár a (68) nyílással közlekedő (80; csövön át- munkafolyadékot fecskendez a (61) csapkúpba, miáltal abban nyomás képződik. A (65) dugattyú tovább mozog, lefelé alsó végállását eléri, a forgó csapkúp (67) kifolyó nyílása zárva van, mire a csapkúp belsejéből a hengerbe vezető (70) nyílás megnyílik, úgy hogy a munka- ós fütőfolyadék keveréke a csapkúpban elren-