24401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz és gázok előállítására

— 4 — dezetfc (71) csatornán át a (05) dugattyú alá kerül és a csapkúpban gőz marad hátra. A dugittyú a munkafolyadékból fejlődő gőz által fölfelé hajtatik és mire ez fölső j végállását elfoglalta, addig a forgó (61) \ csapkúp a (70) beömlőnyílást elzárja és a játék újból kezdődik. A (61) töltőcsap itt csak egy kamrát tartalmaz, de két vagy több kamra is alkalmazható, melyek kellően választott csatornavezetés és forgási sebesség mellett egymásután jönnek működésbe. A gép természetesen kettős működésre is be lehet rendezve. A fönt ösmertetett szerkezetek egy hőveszteségforrást tartalmaznak, amennyiben í a munkahengerben kihasznált gőz a fütő- } folyadékkal együtt vezettetik el, miáltal az ! utóbbi ezen fáradt gőzt, melynek hőmérsék- j lete az expanzió folytán lecsökkent, tovább ! hevíti, anélkül, hogy ez erőkifejtéssel volna j kapcsolatban. Bizonyos körülmények közt tehát előnyösebb lesz, ha a gőzt a munkahengerben nem használjuk ki teljesen, tehát a munkahengert csekély expanzióval működtetjük, erre a fűtőfolyadékot és a gőzt egy elválasztóba vezetjük és ezután a gőzt egy vagy több közönséges szerkezetű gőzhengerben külön kihasználjuk. Lényeges fontossággal bír, hogy a fűtő-és munkafolyadékot a keverék által leirt rövid út daczára hőmérsékleteik kiegyenlítése czéljából a lehető legbensőbben összekeverjük. Ezen keverést könnyen eszközöl- : hetjük azáltal, hogy azon helyekre, melyeken a keverék átmegy, alkalmas akadályokat. mint például lyukgatott lemezeket, stb. beiktatunk. Néha előnyösebb lehet a gőzbeömlesztőnyílások elé külön keverőedényeket alkalmazni, miáltal a hőmérséklet kiegyenlítésére szolgáló idő is meghosszabbítható. Az 5—7. ábrákon ily keverőedények három kiviteli alakban vannak föltüntetve. Az 5. ábrán az (a) tolattyú mindkét végén egy-egy (b) légtelenítőszeleppel fölszerelt (c cl) edénnyel van ellátva, melyen (d dl) nyílások akként vannak elrendezve, hogy megfelelő kormányzás mellett az erőkeverék az (e el) beömlesz.tővezetéken át vagy az egyik, vagy másik edénybe léphet és az (a) tolattyú megfelelő állása mellett az (f) géphengerbe a (g) munkadugattyú fölé, vagy alá tódulhat. Az (a) tolattyú a dugattyú mögött a beömlesztőcsatorna szélességének megfelelő darabbal elmarad, úgy hogy ha a (g) dugattyú legmagasabb állását elérte, a tolattyú a fölső (c) keverőedényt épen megnyitja, mi által az utóbbiban levő keverék, mely például magas hőmérsékletű olajból és vízből áll, az (f) géphengerbe a (g) dugattyú fölé léphet, míg az alsó (cl) keverőedény az (e el) b.eömlesztőnyílással közlekedik és új keverékkel megtelik. A(g)dugattyút az olaj vízkeverékből fejlődő gőz lefelé hajtja. Amidőn az (a) tolattyú szintén lefelé mozog, a (c) edény a keveréknek az (f) hengerbe való beömlését elzárja és mialatt az (el) beömlesztővezeték a kiürült (c) edénnyel közlekedésbe lép, az alatt az aisó (cl) edény az (el) beömlesztő vezeték alsó végét elzárja. A (g) dugattyú legalsó állásánál az (a) tolattyú is annyira lefelé sülyedt, hogy most már az olaj-vízkeverék az alsó (c') edényből a (g) dugat,ytyú alatt lép be a hengerbe. A dugattyú ezen mozgása közben a (h) és (hl) szelepek is valamely alkalmas módon vezéreltettek, úgy hogy a fáradt gőz és a kihasznált olaj ezen közben a dugattyú által kiszoríttatott, mely keverék az egymással közlekedő (i i) terekbe jut és onnan tovább vezettetik. Az (a) tolattyú természetesen lapos tolattyúvá is képezhető ki. A 6. ábra helytálló (c cl) keverőedények elrendezését mutatja, melyben a be- és kiáramló keverék (1 11) keverőket ide-oda mozgat. Tegyük föl, hogy az olaj-vízkeverék a (cl) keverőedénybe lépett és hogy az (f) géphengerben a (h) szelep megnyitása után fejlődött gőz a munkadugattyút fölfelé hajtja. Ezen folyamat alatt friss olaj-vízkeverék lép a (k) csövön át a (c) keverőedénybe és azt a (hl) bebocsátószelep zárt állapotában csaknem teljesen megiölti, ami a (h) légkibocsátó-, illetve biztosítószelep elrendezése által válik lehetővé. Ezen keverőedényben az (i) keverő van lazán elrendezve, mely tinó-