24374. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szöveteknek szegélyekkel és díszítésekkel együtt való szövésére

széleken a lánczfonalakat körülbelül 16 — 18 min-rel magasabbra emelhessük, mint az alap lánczfonalait. Ezen tágabb (1) szád (1. ábra) igen könynyen és különböző módon foganatosítható pl. azáltal, hogy a belső szegélyek tágabb szádja számára nagyobb bütyköket alkalmazunk, mint a legszélső szegélyek és az alap szádja számára. A (3) fésűt befogadó (2) láda fölső gerendájában az 1 cm. magas és 6 cm. mély (4) kivágás (9. ábra) van alkalmazva, melybe az (5) vezetéknek fölső vége van megerősítve, melyek a könnyen forgó (6) görgőket hordják. Az 1. ábrában föltüntetett példában egy-egy ilyen vezeték a láda végein és egy harmadik vezeték a láda közepén van csavarok segélyével megerősítve. A vezetékeknek a ládán való ily elrendezése természetesen a körülményektől függ, így pl. ha a láda közepére esik egy fölosztás, akkor ettől oldalt körülbelül 10 cm. távolságban erősítünk meg egy-egy vezetéket. Ezen vezetékekben van ágyazva a hosszú (7) rúd, úgy hogy az egész hosszában egyenletesen legyen alátámasztva és könnyen mozoghasson. A (7) rúd aczélból körülbelül 9 mm. magas és 6 mm. széles négyszög alakban készül és hosszának minden 6 mm-ére egy-egy körülbelül 2 mm-nyi furattal van ellátva. A (7) rúdra a rézből készült T-alakú (8) tartókat, az ezek szárain kiképezett hasítékokon és a (7) rúdnak megfelelő furatain átillesztett (9) csavarok segélyével erősítjük meg. A tartók száraiban kiképezett hasítékok körülbelül 12 mm. hosszúak, úgy hogy a tartókat bármely ponton erősíthetjük meg a rúdon, mivel ennek furatai 6 mm nyire állván egymástól, egy-egy furat mindig oly állásban kerül a hasítékok mögé, hogy ez utóbbiakon és egy-egy furaton kényelmesen átilleszthetünk egy csavarorsót és ennek csavaranyját meghúzván, az illető tartót mereven köthetjük össze a rúddal. A (8) tartók függélyes szárához a rézből, vasból vagy alumíniumból készült (10) tűtartót erősítjük meg, mely körülbelül 8 mm-nyi négyzetalakú harántmetszettel és fölső végétől 5 cm-ellejebb egy csavarmenetes furat tal bír, melybe egy csavarorsót csavarolhatunk be, hogy a tútartót a (8) tartóra erősítjük ; a tartó függélyes szárában kiképezett hasíték lehetővé teszi, hogy a tűtartót magasabbra vagy mélyebbre állíthassuk be. A (10) tűtartó alsó vége (7. ábra) a (3) fésű felé meg van görbítve és egy vízszintes furattal, valamint a (13) szorító csavarral van ellátva, úgy hogy a vízszintes furatba illesztett (12) tűt vízszintes állásában a (13) csavar segélyével rögzíthetjük. A (12) tű kemény aczélból körülbelül 1 mm-nyi átmérővel készúl, végre pedig kissé még vannak hegyezve és átfúrva. A tút a tartóban középső részével rögzítjük és ezután a tűtartót akként állítjuk be, hogy a tű az alapszád fölső rétege és a bővített (1) szád fölső rétege közé kerüljön. A tű hossza a beszövendő szegély szélessége szerint változik és általában mindegyik fele a szegély szélességénél 12 mm-rel hosszabb legyen. Minden készítendő szegélypár számára egy-egy kettős tű szükséges. A (12) tűk (14, 15) fonalait fölgöngyölve tartalmazó csévék (melyek a rajzokban nincsenek föltüntetve) a képezendő szegélyek fölött a ládagerendára megerősített megfordított T-alakú (a rajzban szintén föl nem tüntetett) fatartó vízszintes szárain elrendezett csatokba vannak beillesztve. Minden egyes fonal a cséve elhagyása után a fatartó függélyes szárának mindkét oldalán elrendezett feszítő szerkezeten jár át (mely szintén nincsen föltüntetve.) A feszítő szerkezetek alatt a fatartó függélyes szárán a fölgöngyölő szerkezetek vannak fölszerelve. A feszítő és fölgöngyölő szerkezeteket elhagyó fonal egy vezeték segélyével a (3) fésűhöz vezettetik és a legutolsó, a szegélybe beszövendő lánczfonallal együtt a fésű fogrésén van átvezetve. A fonal ekként a szükséges feszültséggel bír, hogy kifeszítetten a szádon és a tű fülén átvezethető legyen, a mikor is a fölgöngyölő készülék a fonalat fölgöngyölve ennek