24374. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szöveteknek szegélyekkel és díszítésekkel együtt való szövésére

-— 3 a kivezetéshez szükséges feszültséget fönntartja. A (2) láda fölső gerendájának mindegyik végére egy-egy (16) csap (1. ábra) van fölszerelve, melyek alsó végükkel az előzetesen csavarok segélyével a gerendára erősített (17) lemezekbe vannak csavarolva. A (16) csapok a (18) lemezek vezetékéül szolgálnak, mely lemezek az egymástól körülbelül 3 mm-nyire álló (19) vasléczekből készült keretet hordják, mely körülbelül épp oly hosszú, mint a (2) láda. A (18) lemezek az éppen említett (19) kereten és a (16) csapokon csúszó vezetékeken kívül még egy második, a rajzokban föl nem tüntetett szélesebb keretet is hordanak, melynek villaalakú meghosszabbítása egy függélyes emeltyűvel csuklósan összekötött csapot fog közre, mely emeltyű a (19) keret föl-alájáró mozgatására szolgál. Az emeltyű befolyásoltatása tetszőleges módon foganatosítható, a miért is az erre szolgáló közegeket nem is tüntettük föl. A (19) keretre a (20) csavar (7. ábra) segélyével a rézből készült (21) tartók vannak erősítve, melyeknek fölső és alsó vízszintes szára föl van hasítva, alsó függélyes száruk ellenben egy csuklót hord, melyben a (22) tartó forgathatóan van elrendezve. A (21) tartó fölső hasítékán a (22) tartó furatán és a (21) tartó alsó hasítékán hegyével lefelé a hosszú ruganyos (23) tűt vezetjük át, mely közel 12 cm. hosszú és mely majdnem felényire meg van hegyezve. A fölső hasíték teljes, míg az alsó hasíték egyik vége nyitott, úgy hogy a tű valamely ellenállásra találván az alsó hasítékból, a mint ez a 8. ábrában látható, kimozoghat és ezután a (24) rúgó hatása alatt ismét elfoglalhatja függélyes állását, mely rúgó egyik végével a (21) tartóhoz, másik végével a (23) tűhöz van erősítve. A (21) tartóknak a (19) keretre való erősítési módja olyan, hogy ezen tartókat bármely ponton erősíthessük meg, miáltal egyidejűleg a keret két léczét egymással összekötvén a keret merevségét elősegítjük. Minden szegély számára egy-egy (23) fű is szükséges, melyet úgy állítunk be, hogy csúcsa a szegély belső széle fölött álljon. Ha esetleg nagyon keskeny szegélyeket kell előállítanunk, akkor a (21) tartók vastagságuk következtében nem közelíthetők annyira egymáshoz, hogy a tűk csúcsukkal a szegélyek belső oldala fölött álljanak. Ilyenkor oly tartót alkalmazunk, mely két fölső és két alsó hasítékkal bír és a csuklós (22) tűtartó azokkal megegyező állásban két tű befogadására szolgáló két furattal van ellátva, úgy hogy a tűk a kívánt távolságban álljanak. A kerethez erősített tűk természetesen azt föl-alájáró mozgásaiban követni fogják. Midőn a tűk sülyesztve vannak, akkor azok a (14,15) vetülékfonalak elé kerülve, ezeket a láda mozgásáig fogva tartják, ha pedig megemeltetnek, akkor a vetülékfonalakat szabadon bocsátják a szövetbe. A (7) rúd, melyre a vízszintes (12) tűk vannak szerelve, hat különböző mozgást végez munka közben, nevezetesen: 1. jobbról-balra körülbelül 30 mm-re az 1. ábrában föltüntetett állásból a 2. ábrában föltüntetett állásba; 2. balról-jobbra körülbelül 30 mm-re a 2. ábrában föltüntetett állásból a 3. ábrában föltüntetett állásba; 3. jobbról-balra körülbelül 70 mm-re a 3. ábrából föltüntetett állásból a 4. ábrában föltüntetett állásba; 4. balról-jobbra körülbelül 30 mm-re a 4. ábrában föltüntetett állásból az 5. ábrában föltüntetett állásba; 5. jobbról-balra körülbelül 30 mm re az 5. ábrában föltüntetett állásból a 6. ábrában föltüntetett állásba; 6. balról-jobbra körülbelül 70 mm-re a 6. ábrában föltüntetett állásból az 1. ábrában föltüntetett állásba. Ezen hat mozgás a ládának két-két teljes mozgása alatt megy végbe és egy, az említett emeltyűre beható bütyök által idéztetik elő, melynek elrendezése tetszőleges lehet. A bütyköt akként kell elrendezni, hogy annak 1., 2., 4. és 5. mozgásai a lánczfonalak emelése alatt; 3. és 6. mozgásai ellenben a lánczfonnlak siilyesztése közben, közvet-