24325. lajstromszámú szabadalom • Mágneses ércz-szeparátor
Megjelent. lí)0'2. évi június hó 5-én. MAGY. jgg| KIR. SZABADALMI J^tf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24825. szám. xn/d. OSZTÁLY. Mágneses érczszeparátor. SALWEN ANDEBS ERIK IGAZGATÓ GRAENGESBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 15-ike. Jelen találmány oly mágneses érczszeparátorokra vonatkozik, melyeknél a földolgozandó anyagot egymással szembenálló ellenkező poláritású mágnessarkok közé vezetik. A találmány lényege főképen abban áll, hogy az ellenkező poláritással bíró sarkok között egy, két egymáshoz közel elrendezett diamagnetikus vagy csak részben paramagnetikus lajt által határolt tér képeztetik, a melybe a szétválasztandó érczkeveréket vezetjük, továbbá abban áll, hogy az ezen tér két oldalán elrendezett mágnessarkok úgy mozgathatók el, hogy két egymással szembenfekvő ellentétes sark viszonylagos heljzetét nem változtatja meg, végül abban, hogy az említett lapok között képződött térben egy vagy több függőleges vagy lejtős válaszfal van elrendezve, melyek felé a mágnessarkok a mágneses alkatrészeket magukkal ragadják és melyek mentén a mágneses részecskék leesnek, a mint a kiválasztó mágnesek eltávolodtak. Az ösmeretes, ugyancsak két tárcsa vagy lap által alkotott szétválasztótérrel bíró szeparátorok fölött a jelen találmány tárgya annyiban bír előnnyel, hogy a szétválasztótér falait aránylag igen vastagra lehet készíteni a nélkül, hogy a mágneses mező erőssége ez által észrevehetően szenvedne. Az eddigi szeparátoroknál azonban, melyeknél a szétválasztótérnek csupán egyik oldalán vannak mágnessarkok elrendezve, a szétválasztótér falait lehetőleg vékonyra kell készíteni, nehogy a mágneses tér nagyon gyöngíttessék, a mi azt eredményezi, hogy ezen falak igen gyorsan elkopnak. A mellékelt rajz a találmány tárgyának néhány foganatosítási alakját tünteti föl és pedig az 1—3. ábrák egy-egy foganatosítási alakot tüntet föl sematikus ábrázolásban, míg a 4. és 5. ábra egy gyakorlati kiviteli alakot ábrázol függélyes metszetben és fölülnézetben. Az 1. ábra értelmében, mely a szerkezetnek legegyszerűbb foganatosítási alakját mutatja, a készülék diamágneses anyagból készült függélyes vagy lejtős (1 2) lapokból áll, mely víztől vagy levegőtől el vannak zárva. Ezen lapok ugyanazon irányban görbülhetnek is és távolságuk a mágneses mező erőssége szerint beállítható. Az említett lapokhoz lehetőleg közel két ellentétes (3 4) mágnessark van egymással szembe állítva. Ha a szétválasztandó érczkeveréket az (1 2) lapok között átvezetjük, úgy a paramágneses alkatrészek a lapok közötti teret