24319. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos járművek készülékein

hogy a kengyel (85) nyúlványa a (84) ki­ugráson fekszik és ilyen módon megakadá­lyozza a kengyel további balra való moz­gását; de a (87) exczenter kiemelkedő (89) pontja a (86) rudat kifelé lökte, miáltal a (88) rúgós kilincs hornyába szoríttatott és a kengyel jobbra szabadon kilenghet. Ha azután az exczentert úgy forgatjuk, hogy mélyen fekvő (90) pontja fekszik a (86) rúd végére, a rúgós kilincs a rudat befelé szorítja és a (85) nyúlvány elé fek­szik, miáltal a kengyel bármilyen irányú ! forgással szemben rögzítve van (6. ábra). Az a berendezés, mely az átfordító és fékező kapcsolót automatikusan működteti, ha a szabályozó (66) fogantyúját neutrális helyzetéből fékező állásba fordítjuk, a kö­vetkező: A (67) tengelyhez van erősítve a (91) forgattyú; ebből a (92) peczek emelkedik ki, mely a (94) csúszólemezben lévő (93) horonyba kapaszkodik. A (94) lemez a (96) kimetszésen keresztülmenő (95) fejes csap­szög segítségével úgy van megerősítve, hogy hosszirányban elmozdulhat, míg egy másik (97) kimetszésen az átfordító és fé­kező kapcsoló (98) tengelye megy keresz­tül. A (98) tengelyhez van erősítve a (99) kar, melynek (100) peczekje a (94) le­meznek keresztirányú (101) kimetszésébe nyúlik, mely utóbbinak egy része az alább ismertetendő czélból a (98) tengellyel konczentrikus körív alakjára van kiképezve. Az átfordító és fékező kapcsoló (102 103) dobjai a (98) tengelyre vannak sze­relve és (18—45) mozgó kontaktlemezek­kel vannak ellátva, melyek egymáshoz vi­szonyítva, úgy vannak elrendezve, a mint azt az 1. ábra szerinti diagramm mutatja. A többi ábrán ezen kontaktlemezek egy része szükségképen nem látható, de az 1. ábra lényegében a doboknak palástját áb­rázolja. A fix (46—56) kontaktcsúcsok al­kalmas módon a szabályozó köpenyének hátsó falához vannak erősítve. A szabályozó tengelye, valamint az át­fordító és fékező kapcsoló tengelye alkal­mas ismert (104) szerkezet révén úgy ka- j paszkodnak egymásba, hogy az átfordító és ; fékező kapcsoló csak olyankor mozdulhat el, mikor a szabályozó neutrális állásában van. Ha a fogantyút a hajtási oldal felé legszélsőbb helyzetébe forgatjuk, a (72) kengyel a (84) kiugrás külső oldalába üt­közik, melyben egy kis (105) horony van a (86) rúd végének befogására. A föntiekben ismertetett szerkezet műkö­dése a különböző áramkörök létesítése czél­jából az 1. ábrában föltüntetett diagrammra ! vonatkoztatva, a következő: Ha a szabá­lyozó (66) fogantyúja neutrális állásban van, a szerkezeti részek a 3. ábrában lát­ható helyzetben vannak; ugyanis a (94) csúszólemez legszélsőbb baloldali helyzet­ben van és a (99) kar (100) peczekje a (101) kimetszés ívalakú részének egyik vagy másik végén helyezkedik el, megfelelően azon iránynak, melyben a (98) tengelyen lévő fogantyút elmozdítottuk, oly czélból, hogy a kocsinak előre vagy hátrafelé való haladását biztosítsuk. A (101) kimetszés­nek ezen ívalakú része lehetővé teszi az említett fogantyúnak a kivánt értelemben való elmozdítását. Ebben a helyzetben a villaemeltyű (77) görgőjét a (82) horony legkülsőbb helyzetben tartja és a (78) villa­rúd a (71) fogaskerék agyában lévő ho­ronyból vissza van húzva, úgy hogy a (71) fogaskerék szabadon foroghat. Ha most a szabályozó (66) fogantyúját jobbra forgat­juk a hajtó helyzetbe, a (67) tengely forgatja a (68) és (71) fogaskerekeket, de a (69) fogaskerék ugyanekkor mozdu­latlan marad, a mennyiben a szabályozó dob ellenállása a forgással szemben na­gyobb, mint a (72) kengyel ellenállása a tengelye körül. Ennélfogva a (69) fogas­kereken gördülő (71) fogaskerék a (72) kengyelt jobbra forgatja és a (82) bü­työkhorony a (77) görgőt befelé nyomja, úgy hogy a (78) villarúd a (71) fogaske­rék hornyába lép be és azt forgásában meg­akadályozza. Ha már most a (67) tengely tovább forog, a (68 71) és (69) fogaske­rekek révén a (70) szabályozótengelytarra ! kényszeríti, hogy a szabályozó fogantyú­jával együttesen forogjon, pl. a 4. ábrá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom