24260. lajstromszámú szabadalom • Differencziális dugattyúszelep légszivattyúk vagy hasonlók üzembe hozatalára és üzemen kívül helyezésére

sem lép föl a dugattyúnál, azonkívül a működés is pontosabbá válik. 2. A szelepeket és dugattyúkat akként méreteztük és rendeztük el. hogy úgy az előre, mint a visszafelé való mozgás, a mint az egyszer megindult, a diiíerencziál hatás alatt nagy erővel, ütésszerűen menjen végbe, minek következtében himba vagy más közbeeső tag alkalmazása a dugattyú és vezérmű között fölöslegessé válik. 3. A terhelő rúgót úgy a megfeszített, mint a tehermentes állapotában a kellő feszültségre és hosszúságra állítottuk be és a berendezés rudazatában egy kis holt mozgást létesítettünk, minek következtében úgy az előre, mint a visszafelé való mozgás megindulása egy bizonyos nyomásnak megfelelően érzékenyen és pontosan beállítható. A találmány lényege a csatolt rajzokból tűnik ki. Az (la) ábrán látható szelep légritkitásos féknél a ritkító szivattyú működtetésére szolgál. Az (A) burkolat (B)-nél a szivóvezetékhez csatlakozik, mely a fékvezetékkel vagy egy tartállyal van összekötve. A légköri levegő (O)-nál jut be. A (Q) közfalban és a (K) kengyelben vagy más vezetékben vezetett (C) szeleprúdra két (D és F) szeleptányér van szerelve, melyek fölváltva, fölfelé mozgásuknál az (0). lefelé mozgásuknál a (Q) szelepfészekre fekszenek és ezt elzárják. Azonkívül a szeleprúdon dugattyú is föl van szerelve, egy nagyobb (E) és egy kisebb (G) dugattyú, melyeknek azonban a megfelelő hengert nem kell szorosan zárniok, ellenkezőleg, a dugattyú fölött és alatt lévő tereknek egymással közlekedniük kell. akár annak következtében, hogy a záródás nem tökéletes, akár pedig az (E) dugattyún alkalmazott (J) furat vagy a henger falában kiképezett szűk csatornák vagy a burkolat egy furata, pl. a (Q) közfal (H) furata útján. A (G) dugattyú el is maradhat, mely esetben a (Q) közfalban csakis a (H) furatot létesítjük. A (C) szeleprudat az (N) spirálrúgó húzza fölfelé, melynek hosszát és feszültségét az (M L) csavarházak szabályozzák. A spirálrúgót a burkolat mellett is lehet alkalmazni, mikor a (C) szeleprúdra egy emelő útján hat, vagy pedig a burkolatban és a (G) dugattyú alatt is el lehet rendezve. Magától érthető, hogy az (N) rúgót lemezrúgó vagy súly is helyettesítheti. A dugattyú lefelé mozgásának kezdete a terheléstől függ, még pedig annál nagyobb sűrítésnél vagy ritkításnál indul meg, minél nagyobb erővel terheli a szeleprudat a rúgófeszültség vagy súly. A lefelé mozgásnál a dugattyút terhelő erő, ha azt rúgó létesíti, a lökettel növekedik, ellenben ha azt súly létesíti, állandó marad. Rúgó alkalmazása ezért annyiban előnyös, a mennyiben a rugónak engedett elmozdulás megváltoztatásával a gáznyomás fölső határát az alsó határra viszonyítva eltolhatjuk, vagyis ama nyomáshatárokat, melyek között a szelep működése lefolyik, egymáshoz közelíthetjük, illetőleg egymástól távolíthatjuk. Ha a szelepet fölváltva a normális vagy ennél magasabb nyomásnál kívánjuk működésbe hozni, a nyomást emelő szerkezet közvetítésével könnyen lehet a normális nyomásnak megfelelően beállítani. A (C) szeleprudat (S)-.nél egy csukló közvetítésével a légszivattyú vezérművével közvetlenül vagy közvetve kötjük össze, a csuklónak czélszerűen bizonyos holt mozgást engedünk. Az egész berendezés működési módja a következő: A nyugalmi helyzetben a szelepet a rúgó fölfelé húzza, ekkor a szivatytyú működik és a fékvezetékből a levegőt kiszivatja. Légritkulás lép föl ezenkívül az (R. T és U) terekben is, melyekből a levegőt a rosszul tömített dugattyú kerületén és a (J és.H) furatokon szívatjuk ki, úgyhogy a (D) szeleptányérra a külső levegő túlnyomást gyakorol. Ha a szivattyú működése következtében a kellő ritkítást létesítettük, a (D) szelep a megengedett holt mozgás miatt az (N) rúgó hatása ellenében kinyílik, a külső levegő a (T) térbe áramlik, az (E) dugattyúra hat, minek következtében nagyobb, lefelé mozgató erő létesül, mely az összes a (C) szeleprudat terhelő ellenállásokat legyőzi és a szeleprudat ütésszerűen mozgatja lefelé, míg az (F) szelep