24260. lajstromszámú szabadalom • Differencziális dugattyúszelep légszivattyúk vagy hasonlók üzembe hozatalára és üzemen kívül helyezésére

a (P) szelepfészekre nem fekszik. Ekkor a szivattyú üzemen kívül kerül, a mennyiben ha a hajtóerőt gőzgép szolgáltatja, a gőzvezeték egy szelepe záródik, ha elektromotor, ennek áramköre megszakad, vagy a mennyiben a mótor és a szivattyú között alkalmazott tengelykötés kikapcsolódik A szelep mozgása oly gyorsan megy végbe, hogy az ez alatt a (J) furaton vagy a roszszul záró (E) dugattyú mellett átáramló levegő káros hatást nem gyakorolhat. A légköri levegő az említett úton csakis a szeleprúd lefelé mozgásának befejezte után áramlik be az (R) térbe és tartja az (F) szelepre ható nyomása következtében az (E) szelepet, melynek alsó fölületére a ritkított levegő nyomása hat—záró helyzetében. Mikor a légritkulás a vezetékben és így az (F) szelep alatt lévő (U) térben is a megengedett mérték alá sülyed, az (N) rúgó az (F) szelepre ható légnyomást legyőzi és az (E) szelep nyílik. Az (R) térben lévő légköri levegő az (U) térbe áramlik és a szeleprúd a (G-) dugattyúra ható nyomástól eltekintve tehermentesül, mely nyomás igen csekély, illetőleg, ha a (G) szelepet elhagytuk, egyáltalában föl sem lép. A rúgó ennek következtében a szeleprudat nagy erővel és gyorsan fölfelé mozgatja, az ezt terhelő ellenállásokat legyőzi és a szivattyú ennek következtében üzembe jön, végül a (D) szelep az (0) szelepfészekre fekszik. A holt mozgás az (E) szelep pontos és könnyű nyitását és a levegőnek az (R) térből az (U) térbe való gyors átáramlását idézte elő. A (G) dugattyú rossz záródása, illetőleg a (H) furat eme gyors mozgás alatt szerepet nem játszik; csakis mikor a szelep már a fölső szelepfészekre feküdt, fog az (R T és U) térben lévő levegő a dugattyú mellett és a (J és H) furaton át távozni és a leírás kezdetén föltételezett állapot létesülni. Ez a leirt munkafolyamat a vezetékben föllépő és a dugattyú működése, illetőleg a vezeték hiányos tömítése és a fékezés által előidézett nyomásváltezásoknál ismétlődni fog. A szelep ide-oda mozgása csakis annyi munkát igényel, a menynyi az (R U T) terekben lévő levegő ki-I szivatásához szükséges, ez a munka pedig a végzendő külső munkából és a súrlódási ellenállás munkájából könnyen és pontosan számítható. A szelep löketváltozása mindig pontosan abban a pillanatban megy végbe, melyben a (C) szeleprúdra ható légnyomások a rúgó nyomással egyensúlyba jutnak. Közvetlenül eme pillanat előtt a szelep lökésekkel és rázkódásokkal szemben igen érzékeny és könnyen jön idő előtt működésbe. Ha tehát a szelep külső lökéseknek van kitéve, az eme lökések okozta idő előtt történő működéssel szemben védeni kell, mi különböző módon történhetik; nevezetesen, 1. az által, hogy a szelepet a külső lökésekkel szemben rugalmasan szereljük; 2. az által, hogy a szelep mozgó tömegeit jól egyensúlyozzuk; 3. az által, hogy a szeleprudat a határállásaiban pneumatikus úton rögzítjük, mint azt a 2a., 3a., 4a. ábrán ritkított, a 2b., 3b. és 4b. ábrán sűrített levegő alkalmazása esetére ábrázoltuk; 4. az által, hogy az (M) diafragma által működtetett (VI) szelepet (5a. ábra) alkalmazzuk, mely az (R) teret a ritkított, illetőleg sűrített levegőt vezető vezetékkel szemben mindaddig elzárva tartja, míg a vezetékben a nyomás a fölső határt el nem érte, minek következtében a differencziál dugattyús szelep a fölső nyomáshatárnál idő előtt működésbe nem jöhet, ellenben mikor a differencziál dugattyús szelep löketváltozása végbe ment, a szeleprúd az alsó helyzetében egy második kis (V2) szelepet nyit, minek következtében a differencziál dugattyús szelep a vezetékkel mindaddig kapcsolatban áll, míg a szeleprúd az alsó helyzetében van ; ez az elrendezés az 5a. ábrán ritkított, az 5b. ábrán sűrített levegő esetére van ábrázolva; 5. az által hogy a fölső szelepfészket igen rövid dugattyú gyanánt képezzük ki. minek következtében a hirtelen, lökésszerű hatás csakis a dugattyú egy bizonyos, igen rövid lökete után léphet föl (6. ábra), végül i 6. az által, hogy7

a szeleprúd végállásai-