24257. lajstromszámú szabadalom • Fölvevő berendezés betűnyomó telegráfokhoz

hogy ennek következtében a (11) nyomó- i henger a papírral együtt a betűkorongra szorul és így a betűjegyet lenyomja. Ha a (90) emelőre nyomás nem hat, a hengere­ket a (92) rúgó, mely a (7) tengely (91) karjára (4. ábra) hat, a betűkorongtól távol tartja, a (3) tartó (94) toldatában beállít­ható (93) csavar pedig a (91) kar ütköző­jét képezi és ennek fölfelé mozgását hatá­rolja. A betűkorong és a (63) csavarorsó for­gatását különböző berendezés, pl. egy (95) elektromotor végzi, melynek (96) tengelye fölfelé meg van nyújtva vagy egy függé­lyes, a (3) tartó (98) karjába ágyazott (97) tengellyel van összekötve. A (98) tartóba és egy második, hasonló (99) tartóba a (100) tengely van ágyazva, mely a (101* 102) kúpkerékáttevés útján a (22) betűko­rongtengelyt forgatja. A (100) tengely alsó részére lazán (103) fogaskerék van föl­ékelve, mely a (97) tengelyre lazán fölhú­zott és ez által a súrlódás következtében forgásnak indított (104) kerékbe fogódzik. A (97) tengelyen ebből a czélból a (105) kivastagodás (7. ábra) van kiképezve, melyre a (104) kereket a (106) rúgó szorítja, ez a rúgó az ugyancsak a (104) kerék felé szo­ruló (107) korong és a rúgónyomás szabá­lyozhatása czéljából a tengelye ü eltolható (108) karima közé van fogva. Eme rendkí­vül egyszerű, de igen érzékeny szabályoz­ható súrlódó kötés a betűkorongot biztosan forgásnak indítja, a mint azt a zérus-hely­zetben rögzítő ütköző, vagy az akaszték vagy miudkét berendezés szabadon bocsátja. A (97) tengely azonkívül egy (109) kúp­kereket is visel, mely két a (63) csavaror­sóra lazán fölhúzott (110 és 111) kúpke­rékbe fogódzik. A (109) kúpkereket a (97) tengely ugyancsak a súrlódás következté­ben viszi magával, mely czélból a (112) korong és a tengely beállítható (114) kari­mája között egy (113) rúgó van befogva. A (110 és 111) kúpkerék között a (115) kapcsoló karmantyú horony útján akként van a (63) csavarorsó tengelyére fölhúzva, hogy az a tengely mentén eltolódhassék, de a csavarorsó forgásában is részt vegyen. Ez a karmantyú helyzetének megfelelően a fogaival a (110), illetve (111) fogaskerék megfelelő fogaiba fogódzik. úgy hogy a csavarorsó az egyik vagy másik irányban fog forogni. Eme karmantyú hornyában a (116) ex­czenterkorong van elrendezve (9. ábra), melynek három kiugrása és megfelelő be­vágása van. Eme horonyba azonkívül a (117) kar is fogódzik, mely egy a (3) tartó (119) toldatára szerelt (118) kar kö­rül forgatható, úgy hogy a karmantyú for­gásánál a (118) kar fölváltva emelkedik és sülyed. A (117) karral egy másik (120) kar van mereven összekötve, úgy hogy egy szögemelő keletkezik. Azonkívül még egy (121) toldat is össze van vele kapcsolva, mely a (118) karon megerősített (123) villa két (122) állítócsavarja között végződik. A (102) kúpkeréken egy (124) csap van megerősítve, mely a 7. ábrán látható hely­zeténél a (120) karral áll szemben és en­nek fölfelé mozgását határolja. A (115) karmantyú hornyába végül a (125) rúd is fogódzik, melynek mellső vége (82) korongon túlér, úgy hogy a betűko­rongot eltoló (64) csavarház visszafelé moz­gásánál eme rúdba ütközik. A föntebb leirt fölvevő berendezés, me­lyet alkalmas és változó irányú áramhullá­mokat kibocsájtó föladó berendezéssel kap­csolatban lehet alkalmazni, a következőké­pen működik. Mikor a fölvevő berendezés működését megkezdi, a papirt a hengerek közé beve­zetjük és a betűkorongot a sor kezdetén a zérus-állásba állítjuk. A betűkorong ten­gelye, valamint a (63) csavarorsó is az elektromotor hatása alatt áll, de a betű­korongot a (33) toldattal (6. ábra) szembe­kerülő (34) ütköző és az utóbbit a (69) kilincs­emelő rögzíti. Az első, például pozitív áramhullám, mely a föladóállomástól kiindul, az illető, tehát a (60) elektromágnest gerjeszti, ez a fegy­verzetét meghúzza és az egyik (57) rúd út­ján az (55) szögemelőt mozgatja, hogy a (34-) ütközőt a (33) toldattól szabaddá tegye 1 és a betűkorong tengely forgását megen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom