24257. lajstromszámú szabadalom • Fölvevő berendezés betűnyomó telegráfokhoz

— 6 .— gedje, míg azt az első akasztékkereket érő akasztékfog meg nem gátolja. Ha a betűkorongot a megfelelő áramhullámok a kellő helyzetbe beállították, az utolsó, akár pozitív, akár negatív áram hullámot meghosszabbításával erősítjük, úgy hogy az a (74) elektromágnest gerjesztheti, ez a (73) fegyverzetét meghúzhatja és a (71) tengely forgatásával a (70) kilincset a (67) kilincskerékből kiemelheti, tehát a csavarorsó akkora forgást végezhet, amekkora a betűkorong megfelelő eltolásához szükséges. Kevéssel a csavarorsó eme reszleges elfordulásának befejezte előt! vagy befejezténél a nyomóhengert a (88) korong emelő kiugrásai fölfelé mozgatják, úgy hogy a betű lenyomódik, mi tehát csakis a betűkorong eltolódása után megy végbe. Mikor a betűkorong ekként eltolódott, az áram ismét megszakad, ennek következíében a (74, 59 és 60) elektromágnesek hatástalanokká válnak, az akasztékkilincsek a normális helyzetükbe esnek vissza és az akasztékkereket szabadon bocsátják, mely most tovább forog, míg azt a zérus helyzetében a (34) ütköző és (33) toldata meg nem állítja. A betűk nyomtatása a leírt módon megy végbe mindaddig, míg a betúkorongot újabb sor megkezdése czéljából a kezdeti állásába nem kell vissza vezetni. Ekkor a két akasztékkerék egyikével vagy mindkettőjével a betűkorongot akként forgatjuk el, hogy a nyomóhengerrel egy üres mező kerüljön szembe, a (124) csap (7. ábra) pedig a (120) kar fölé kerüljön, azután a (70) kilincset a (74) elektromágnes, melyet az utolsó meghosszabbított áramhullám gerjeszt, a (67) kilincskerékből kiemeli és a csavarorsó azonnal forgásnak indul, hogy a betűkorong jobl felé mozogjon. Amint azonban a (116) kiugrások (9. ábra) egyike a (117) kart fölemeli, a (118) kar is fölemelkedik, a (120) kar a (124) csapot éri, minek következtében a kapcsolókarmantyú a 7. és 8. ábrán látható helyzetbe jut. A csavarorsó most az ellenkező irányban forog és a betű korongot balfelé tolja el. A mint a betűkorong ekként a kezdeti állásába jutott, a (64) csavarház a (125) rudat éri, a (115) karmantyút a (111) kerékből kikapcsolja és a másik oldalon lévő (110) kerékkel kapcsolja össze. A (64) csavarház továbbá a (82) korongba is beleütközik és ez a csavarházat rögzíti, úgy hogy az egyes sorok kezdőbetűi pontosan egymás alá esnek. A (74) elektromágnes kikapcsolódik és az (59, 60) elektromágnesek egy újabb betűt hozhatnak a nyomtatási helyzetbe. Ha a csavartengelyt a (70) kilincs és a (68) fogak megállítják, a (117) kar a (116) horony egyik legmélyebb pontján foglal helyet, úgy hogy a (118) kar nem mozog és a karmantyú a (110) kúpkerékkel kapcsolatban marad, míg a betűkorong a sor végéig nem ért, vagy míg azt visszavezetni nem akarjuk, aztán pedig a betűkorong visszavezetéséhez szükséges helyzetbe jut. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölvevő berendezés betűnyomó telegráfokhoz, jellemezve egy a forogni törekvő (23) tengelyén hosszanti irányban eltolhatóan szerelt (22) betűkorong és két a tengelyre ékelt, fogazott és különböző fogszámú és fogosztású (27 28) akasztékkerék által, mely akasztékkerekek mindegyike egy-egy külön (40), illetve (41) akasztékfoggal működik össze, úgy hogy az egyik vagy másik akasztékfog működtetésénél az akasztékkerék a betűkorong egy bizonyos betűjének beállítása czéljából kisebb nagyobb elfordulást végez. 2. Az 1. alatt védett fölvevő berendezésnél az akasztékok működtetésére egymástól független működtető berendezések, jellemezve két (59 60) elektromágnes által, melyek mindegyikét csak bizonyos irányú áramhullám működtetheti, úgy hogy az áramhullám irányának megfelelően az egyik vagy másik akaszték indul működésnek. 3. Az 1. alatt védett fölvevő berendezésnél a betű korong-tengely egy rögzítő szerkezete, jellemezve a betűkorong-tengely egy (33) ütközője és egy ezzel együtt-