24218. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú üreges dugattyúval

— 2 — és csekély nyomómagasság esetében a be­áramló folyadékmennyisóg által fölvett mozgásmennyiség oly nagy lehet, hogy a szívólöket utolsó részében, mikor a plun­ger, üreges dugattyú vagy általában a du­gattyú sebessége gyorsan kisebbedik, vala­mint a nyomó löket kezdetén, mikor a moz­gásirány megváltozik, a folyadék kinétikai energiája miatt hidraulikus kos gyanánt szerepel és akkora nyomást létesít, mely a nyomószelepet fölemeli, úgy hogy a folya­dék a kifolyató csőbe átáramolhatik és hogy a szivattyú által szolgáltatott folyadékmeny­nyiség az elméletileg szolgáltatható meny­nyiségnél nagyobbá lesz. Ez a hatás külö­nösen üreges dugattyúval bíró szivattyúk­nál létesül, azonban a gyakorlatban azt fölhasználni az eddigi szivattyúknál a súr­lódás és tehetetlenség okozta veszteségek miatt nem sikerült. A találmány lényege már most abban áll, hogy egy hosszabb üreges dugattyút alkalmazunk, mely közepén egy vagy több elég nagy szelep elhelyezhetése czéljából megfelelően kiöblösödik; ez a dugattyú a hosszanti tengelye körül legelőnyösebben részarányos és a szelepház közelében van a két részének egyesítési helye, hogy a szelepház könnyen hozzáférhetővé váljék. A szelepház, a szelep, szelepülés és veze­ték akként van alakítva és méretezve, hogy mikor a szelep nyitva van, illetőleg a szelepek nyitva vannak, a folyadék egy vagy több utat találjon, mely útak kereszt- j metszetének összege a szívó- vagy nyomó­cső keresztmetszetével bizonyos arányban áll. Ez az út vagy utak akként vannak ala­kítva, hogy a folyadéknak a tengelyirány­tól való elterelődése és az elterelődés se­bessége, valamint a súrlódási ellenállás is lehetőleg csekély legyen. A dugattyúnak a kiszélesedő rész két oldalán alkalmazott megnyújtásai vagy a szívó- és nyomócső két végének melyek között a dugattyú [ ide-oda mozog — belső illetőleg külső fö­lületére van húzva; az üreges dugattyú végei és az említett csövek között létesített kapcsolatot valamely ismert módon tömít­jük, hogy a folyadék kiömlését meggátol­juk. ellenben a részek szabad mozgását meg ne gátoljuk. A találmány másik lényeges részét az ide-oda mozgó dngattyú és az ebben el­rendezett egy vagy több szelep szerkezete és eme részeknek a különböző munkaföl­tételeknek megfelelő könnyű beállása képezi. A csatolt rajz 1. ábrája egy közvetlen hajtású szivaty­tyút a hajtó motorral kapcsolatban nézet­ben ábrázol; a 2. ábra egy egyszerű szelepes szivattyú hosszmetszete, .melynél az egész ide-oda mozgó rész vagy üreges dugattyú belső keresztmetszete akkor, mikor a szelep tel­jesen nyitva van, tökéletesen egyenlő; a 3. ábra egy egyszerű szelepes szivattyú hosszmetszete, melynél az ide-oda n ozgó dugattyú beömlési végének belső kereszt­metszete a szelep felé fokozatosan kisebbe­dik ; a 4. ábra egy differencziál szivattyú hossz­metszete, melynél az ide-oda mozgó üreges dugattyú belsejében alkalmazott szelepen kívül még ez alatt is van egy szívószelep alkalmazva és melynél az üreges dugattyú beömlési végének belső keresztmetszete legczélszerűbben két akkora, mint - a be­ömlési végé; az 5. ábra egy kettőshatású, két ellenkező irányban ide-oda mozgó üreges dugattyú­val és két szeleppel bíró szivattyú hossz­metszete ; a 6. és 7. ábra nagyobb méretben rajzolt hossz-, illetve keresztmetszete egy szelep­kamarának, melynek a találmány szerint kiképezett, belül vezetett szelepe van ; a 8. és 9. ábra hasonló nézetben egy sok­szoros szelepet ábrázol, mely az átömlési keresztmetszet nagyobbítására és a súrló­dási ellenállás kisebbítésére szolgál. A találmány szerint a hosszú, üreges dugattyú vagy ide-oda mozgó (1) rész kö­zepén kiszélesedik, hogy a kellő nagyságú egyszerű vagy többszörös (6) szelep befo­gadására szolgáló (9) szelepkamarát képezze. Ez a dugattyú két vagy több részből áll, melyek legelőnyösebben ott vannak egymás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom