24218. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú üreges dugattyúval

— 3 — sal összekötve, hol' a szelepeket könnyen hozzáférhetőkké akarjuk tenni. Az (1) dugattyúnak a (9) szelepkamarának két oldala felé való megszükűlése a szívó és nyomóeső két végének (2) illetve (3) csatlakozódarabjának vagy belső, vagy külső föliiletén van vezetve. Az (1, 2 és 3) részek akként vannak méretezve és egymással összekötve, hogy a dugattyú szabadon végezhesse előre meghatározott elmozdulását, anélkül, hogy a fölületei mentén a folyadék kiszivároghatna. (4 és 5) a szívó és nyomócső. A rajzon az üreges (1) dugattyú végei a (2 és 3) csatlakozódarab belső fölületén csúsznak; hogy a folyadék ki ne szivároghasson, közönséges tömítőszelenczék vannak alkalmazva, bár akármily más. tetszőleges szerkezetű eltolható és tömítve záró kapcsoló szerkezeteket is lehetne a tömítőszelenczék helyett alkalmazni. Az üreges dugattyú ide-oda mozgását akként létesítjük, hogy a következőkben leírandó (9) szelepkamra (10) részét a gép (12) keresztfejével kötjük össze, mint az az 1. ábrán látható. A (9) szelepkamrában egy vagy több szelep és az ehhez tartozó szelepülés van elhelyezve; a szelepek alakja tetszőleges lehet, föltéve, hogy a szivattyú kiömlési vége felé nyílnak ki és hogy a szelepnyílások összes keresztmetszete nem kisebb, mint az üreges dugattyú átvezető nyílásának legszűkebb része a szelep beömlési végén. Hogy a folyadék átáramlásánál a súrlódást csökkentsük, a dugattyú kiszélesedő része, mely a (9) szelepkamarát alkotja és az ebben lévő egy vagy több szelep akként van alakítva, hogy eme fölületek egyetlen része se legyen a folyadék áramlási irányára merőleges. Hogy ezt a súrlódó ellenállást még inkább kisebbítsük, a szelepet és az üreges dugattyú belső föliiletét annak egyik végétől a másikig a (9) kiszélesedő rész beleértésével akként alakítjuk, hogy eme fölület hosszmetszete csupa gyöngén görbülő ívből vagy egyenesből álljon, melyeket oly ívek kötnek egymással össze, a melyek egy része sem merőleges a folyadék áramlási irányára. Eme fölületek által létesített vezetékek falai a folyadék áramlási irányával lehetőleg párhuzamosak. Ily vezetékek láthatók a csatolt rajzokon, melyeken (20) és (21) az üreges dugattyú két végén alkalmazott be- és elvezető csatornák fala, (29) a szelepkamara görbített fala, mely a (20) és (21) csatornafalakat köti egymással össze, (8) a (6) szelep külső fölülete, mely szelep és a szelepkamara között áramlik át az összes folyadék, ha csak egy ily szelep van alkalmazva. A 4. és 5. ábrán látható szelep mindkét végén hegyes és csúcsai a dugattyú be- és kiömlési csöveivel állanak szemben. Az 1., 2., 3. és 6. ábrán látható szelep a nyomócső felé fordult végén le van tompítva; a szeleptartó és vezető (7) agya akként vau alakítva, hogy akkor, mikor a szelep a lökete legmagasabb pontjában van, a folyadékot vezető fölület folytatását képezze. Az üreges dugattyú csupán két hosszanti részből is lehet alkotva és az egyik vagy másik részben lehet a szelep tartója vagy vezetéke elrendezve. Néha kívánatos, hogy az üreges dugattyú két homlokfelülete között egy (10) közbeeső darabot fogjunk be és hogy ezt használjuk a szele]) tartója és vezetéke gyanánt. Ebben az esetben az (1, 1) megnyújtásoknak (27 27) karimái vannak, melyek között a (ÍO) közbeeső darabot csavarok fogják be. A 3., 6. és 7. ábrán látható kiviteli alaknál a (10) közbeeső darabnak egy vagy több sugárirányú (19) karja van, mely a kúpos (7) agyat viseli, ennek tetőpontja a nyomócsővel van egy magasságban, alapjától pedig egy hengeres (22) megnyújtása nyúlik lefelé, a melyen a (6) szelep szaba| (lou foroghat és a (7) agy és a (9) szelepülés között lévő közön el is tolódhatik. A 4. és 5. ábra más kiviteli alakot ábrázol, melynél a (6) szelepnek két vagy több (15) vezető bordája van. melyek a (10) közbeeső rész megfelelő hasítékaiba vagy vezetékeibe nyúlnak; ezek a szelep vezetésére szolgálnak, mely szelep a szelepülésről előre meghatározott mértékben leemelkedhetik. Központosán vezetett szelepnél (2., 3. és