24201. lajstromszámú szabadalom • Állító készülék vasúti jelzések ill. oly készülékek számára, melyek bizonyos helyzetbe beállítandók és ezen helyzetben rögzítendők

- 7 peczek van alkalmazva (12. ábra), mely eltolva az (59) kereket a (60) tengellyel összekapcsolja. Ha a jelzőkar «tilosra» áll, akkor a (75) peczek az (59) kerékbe kapasz­kodik. Ha a (4) húzórúd emelkedik és a jelzőkai' «szabadra» áll be, akkor a (4) rúd a (76) könyökemeltyűvel érinkezésbe jön, mely emeltyűnek (77) vége az (59) kerékhez támaszkodik és ezt a (60) tengelyen annyira eltolja, hogy a (75) peczekből kikapcsolódik. A kikapcsolás következtében a mótor ten­gelye tovább forog anélkül, hogy az (59) kerék és ennélfogva az irányt jelző kar be­folyásoltatnék. A mozgások olyképen vannak szabályozva, hogy a kikapcsolás azon pilla­natban történik, mikor az (1) kar a «szabad» állásba beáll. A tovább forgó niótortengely a (2) kart azonnal, vagy egy meghatározott idő múlva «szabad»-ra állítja, anélkül, hogy az (1) kart befolyásolná. Az (59) görgő ere­deti helyzetébe visszatér, mihelyest az (1) kar a «tilos» állásra beáll. Ezen visszatérést az ellensúllyal ellátott (76) emeltyű végzi önműködően. A mótor forgásának megsza­kítása jelen kiviteli alaknál ép úgy történik önműködőlég, mint ahogy az már le volt irva. E czélból a mótoráramba (78—79) kon­taktusok vannak beiktatva, melyeket a (80) nyúlványok szétválasztanak, mihelyest a (4) húzórúd legmagasabb állásába ér. A (78) kontaktus egy (81) rúgón van alkalmazva, mely viszont a (82) horgonyra van ráerősítve. Ezen horgony bizonyos mértékben a (73) elektromágnes segítőhorgonyául szolgál és szintén a (70) tartónak rugalmas (83) kar­jára van erősítve. Ha a (73) elektromágnes gerjesztetik, akkor ez a (82) horgonyt magá­hoz rántja, miáltal a mótoráram a (78—79) kontaktusok között önműködően záratik, hogy azután a (80) nyúlványok által a már leirt módon is megszakíttassék. Adott esetben, ha két jelzőkar van alkal­mazva, oly elrendezést lehet létesíteni, hogy az egyik jelzőkar a másikat hozza műkö­désbe. így például, hogy az (1) jelzőkar, akkor midőn «tilosra» beáll, a hozzá tar­tozó (2) jelzőkart ugyanazon állásba hozza, ha pedig «szabadra» áll be, akkor a szom­szédos jelzőárboczon levő jelzőkarok közül a (2) jelzőkart szintén «szabadra» állítsa be. Az ezen czélra szolgáló vezetékek, minthogy ismeretesek, nincsenek föltiintetve. Ali. ábrán egy (84)-el jelölt áramszakító látható, mely egy más jelzésnek vezetékébe van bekapcsolva és mely önműködőlég nyitta­tik és záratik akkor, ha az (1) jelzőkar két végállásba belép. Az (1) jelzőkarnak (4) huzó­rúdjára egy (85) ütköző van alkalmazva, ha most a jelzőkar «szabadra» áll, akkor a megszakítót zárja, ha pedig a «tilos» helyzetbe visszatér, akkor a (84) megsza­kítónak két kontaktusát egymástól elválasztja. Ily módon az irányjelzés az ugyanazon jelzőárboczon levő két jelzőkarhoz és egy másik jelzőárboczon levő két karhoz tartozó áramkört is önműködően szabályozza. Tet­szés szerinti számú ilyen árammegszakítót lehet alkalmazni; ezeknek szerkezetét, mivel úgyis ismeretesek, nem kell bővebben meg­magyarázni. A mellékelt rajzokon föltüntetett és az itt leirt kiviteli alakok, csak példaképen van­nak választva és magától értetődik, hogy még számos kiviteli alak szerkeszthető, a melyek mind a találmány keretén belül esnek. így pl. lényegtelen az, vájjon a jelző­karok éppen oly szerkezettel bírnak, mint a hogy az le van írva. A találmány lényege csakis abban áll, hegy egy tetszésszerinti jelzést egy meghatározott állásba hozzunk. A föltüntetett és leirt kiviteli alakoknál a mótor és kapcsoló készülékek stb. villa­mos áram segélyével vagy pedig a vágá­nyon haladó vonat által állíttatnak be, de ezen körülmény sem képezi a találmány jellemző részét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Állító készülék vasúti és más jelzések részére, melyek egy bizonyos helyzetbe beállítandók és ezen helyzetben rögzí­tendők, azáltal jellemezve, hogy egy jelző­árbóczon vagy ehhez hasonlón alkalma­zott két jelző kart egymás után anélkül, hogy azok egymást befolyásolnák, egy közös erő (elektromotor) egy emeltyű közvetítésével hoz mozgásba, mely emeltyű központosán van a hajtókerékliez alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom