24201. lajstromszámú szabadalom • Állító készülék vasúti jelzések ill. oly készülékek számára, melyek bizonyos helyzetbe beállítandók és ezen helyzetben rögzítendők

— 2 — tett készüléknek egyes kiviteli alakjai vannak ábrázolva és pedig: a 6. ábra a jelzést beállító szerkezetnek egyes részeit oldalnézetben, a 7. ábra ugyanazokat fölülnézetben tünteti föl. A 8. ábra a 6. ábrán föltüntetett részeknek elölnézete. A 9. ábra szintén ugyanazon részeknek oldalnézete, csakhogy ellenkező oldalról nézve, mint a 6. ábrán. A 10—11. ábrákon egy másik kiviteli alak van föltüntetve, melynél a jelzések a motor által az előbbi ábrákon föltüntetett fogaskerekek helyett hajtószíjak közvetítésével állíttatnak be. A 10. ábra a jelzéseket, melyek a rajzban föltüntetve nincsenek, mozgató szerkezetnek függélyes metszete. A 11. ábra ugyanezen szerkezetnek a 10. ábrára merőlegesen álló metszete. A 12. ábra egy részletrajz, mely a 10—12. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál alkalmazott egyes kikapcsolható részeket tünteti föl. A 13. és 14. ábra egyes részeket nagyobbított léptékben és különböző helyzetben tüntet föl. Jelen készüléknél, mely egy vagy több jelzés, vagy más szerkezeteknek egy bizonyos állásba való beállítására szolgál, a mint az a rajzban föl van tüntetve, egy mótor van alkalmazásban és a mótor és jelzés között, vagy ha két jelzés van, úgy a mótor és az egyik jelzés között, alkalmas összekötő alkatrészek vannak. Utóbbiak között egy kikapcsolható rész is van, a mely fölváltva a munkahelyzetbe és nyugalmi helyzetbe beállítható. Ha ezen rész a munkahelyzetben van, úgy a mótor és jelzés között összeköttetés létesül és utóbbi mozgásba hozatik, ha azonban nyugalmi helyzetében van, úgy az összeköttetés megszakad és daczára annak, hogy a mótor továbbra is forog, a jelzés nem mozog. Ily módon lehetséges, hogy egy motorral két jelzést beállítsunk anélkül, hogy az egyik jelzés a másiknak mozgását zavarná, mivel először az egyik jelzés állíttatik be a kivánt helyzetbe a mótor által, azután pedig ezen jelzésnek a motorral való összeköttetése meg -szakíttatik és a jelzés tetszés szerinti hoszszú ideig a beállított helyzetben megtartható, a mótor pedig vagy azonnal vagy tetszés szerint bármikor a másik jelzéssel hozható kapcsolatba, hogy azt szintén egy bizonyos meghatározott helyzetben beállítsuk, anélkül, hogy az előbbi jelzés befolyásoltatnék. Az összes jelzések czélszerűen a vágányon haladó vonat által delejes vagy elektromos úton hozatnak működésbe. Mivel az ehhez szükséges szerkezetek és áramvezetékek már ismeretesek, úgy ezeknek tárgyalása fölöslegessé vált, miért is az 1. ábrán a vezető drótok, a melyek a készülék egy részének működő mozgásba hozatalára szolgálnak és egy gyakorlati kivitelű alakot magyaráznak, egy sematikus ábrában vannak föltüntetve. Az 1—9. ábráig a mótor és jelzések összeköttetése egy közös hajtókerékkel történik, a 10 — 11. ábráig pedig az ezen kereket helyettesítő két szíj által. A továbbiakban először is az 1—5. ábráig föltüntetett kiviteli alak van leírva. (1) az irányt jelző, (2) pedig a távolságot jelző kar, melyek párosával a szokásos módon egy (3) árboczon vannak alkalmazva (5. ábra). A jelzőkarok egy (4) rúd közvetítésével az (5) mótor által egyes összekötő alkatrészek segítségével állíttatnak be a «szabad» állásba, mely alkatrészek a következőkben vannak leírva és melyek rendes helyzetükben a jelző karokat a «szabad» állásban rögzítik. A jelző karok (6) túlsúlyokkal vannak ellátva (5. ábra), úgy, hogy ha a jelző karokat elengedjük, azok maguktól a «tilos» helyzetbe állanak be. Az 5. ábrán az irányt jelző kar a «szabad» állásban, a távolságot jelző kar pedig a «tilos» állásban látható. A két jelzőkar egy közös (5) mótor által állíttatik be. A motorról a mozgás a mótor és a jelző karok között alkalmazott összekötő alkatrészek által olyképen vitetik át, hogy a két jelzőkar egymástól függetlenül mozog. E czélból a két jelzőkar egy közös állító alkatrésszel bír, mely, mint az említett