24177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tannintartalmú oldatok vagy kivonatok színtelenítésére

Megjelent 1902. évi május lió 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24177. szám. XI a. OSZTÁLY. Eljárás tannintartalmú oldatok vagy kivonatok színtelenítésére. HATSCHEK MÓRICZ ZYMOTECHNIKUS LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 6-ika. A különböző fafajtákból, fakérgekből, gubacsból stb. készülő tannintartalmú oldatok, vagy kivonatok többnyire igen sötét színűek, miért is ezekből a sötét festőanyagokat el kell távolítani oly czélból, hogy ezen oldatok segélyével eléggé világos színű bőrt lehessen készíteni. Ezen színtelenítést többnyire valamely fehérjetartalmú oldat hozzáadásával eszközlik, mely oldat a tanninnal kapcsolatban megalvad (koagulál) és csapadékot képez, mely utóbbi a vele együtt lecsapott festőanyagok kisebb-nagyobb részét tartalmazza. Eddigelé ezen czélra többnyire az állati vérben tartalmazott fehérjét használták, minthogy azonban ennek színe magában véve is aránylag sötét, ennélfogva az ily módon eszközölt színtelenítés sok esetben elégtelen volt, a mennyiben a tannintartalmú oldatok vagy kivonatok az állati fehérje alkalmazása után még mindig oly sötétek maradtak, hogy a velük kezelt bőrök túlságosan sötét szint nyertek. Ez az eset áll be különösen Mangrovekivonat (a Rhizophoraceák fajtájából) alkalmazásánál, mely intenzív sötétvörös színnel bír. mely színt eddigelé csak tökéletlenül lehetett eltávolítani. Ezen körülmény következtében a Mangrove-kivonat taniiintartal- 1 mához képest a megfelelőbb színű tölgyfavagy egyéb kivonatok árának alig feléért volt csak értékesíthető. Azt találtam már most, hogy a sörfőzésnél, szeszgyártásnál és efféléknél nyert élesztőből álló kivonat kellő készítés mellett magában véve világos színnel bír és tannintartalmú oldatokkal vagy kivonatokkal összehozva, ezeket összehasonlíthatlanul jobban színteleníti, mint a véralbumin, oly módon, hogy az ily módon színtelenített kivonatokkal kezelt nyers bőrök teljesen világos és ehhez képest nagy értékű cserzett bőrt szolgáltatnak, és pedig még az esetben is, ha kikészítésükhöz Mangrovekivonat alkalmaztatik. A fehérjeanyagoknak az élesztőből való kinyerése a következő, már ismeretes módszerek egyike szerint eszközölhető: Közönséges sűrű (pépes) vagy esetleg sajtolt sör- stb. élesztőt a szokott módon megmossuk és azután 8 - 10 napon át 30—40° C. hőmérsékleten tartjuk, mire ezen élesztő folyékony állapotba kerül és szűrés útján tisztítandó. Vagy pedig a mosott élesztőt hideg vagy meleg vízzel fölhigítjuk és azután hevítjük, és pedig nyílt edényekben 1—2 órán át a forrpontig, vagy zárt edényekben oly hőmérsékletekig, melyek 1—3