24122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására
melynek alkalmazásánál a reakczió lefo lyása a következőkép történik. A kalczium oxyd szénsavat (C02 ) nyel el és átváltozik szénsavas kalcziummá (CaCo3 ), mely vörösizzásnál ismét CaO-ra és C02 -re bomlik föl. Végül a földolgozandó anyagokat oly vegyületekkel is keverhetjük, melyek önmagukban oxygénmentesek ugyan, azonban a száraz lepárlás folyamata alatt nagy hő. foknál bekövetkező bomlásuknál oxygéntar. talmú vegyületekké változnak át. Így pl. a cklórkalczium (CaCl2 ) vagy a kalcziummal rokon elemcsoport megfelelő vegyületei víz jelenlétében végbemenő hevítésnél sósavvá és kalcziumoxyddá bomlik (CaCl2 -f- H2 0 = =2HCl-J-CaO). Tekintetbe veendő továbbá hogy színtelenítő hatású szén nyerésének czéljából az elszenesítendő anyagok nedves állapotban, az elért magas hőfoknál a szénre ható oxygént tartalmazó vízzel ellátva alkalmaztatnak. Természetesen különösen azon testek felelnek meg czélunknak, melyek a vízzel affinek, vagy melyek kristályvizet tartalmaznak, amennyiben ezek csak nagy hőfoknál választják ki a vízgőzt. Az így előállított szenet vízzel és ha szükséges, savval (pl. sósavval) és vízzel lemossuk, azután megszárítjuk, illetőleg légközlés nélkül másodízben kiizzítjuk. Az imént leírt általános érvényű eljárást a következő eharakterisztikus példákkal világítjuk meg: 1. Közepes konczentrácziójú chlórkalczium oldatban (CaCl2 ), melyből az üst annyit tartalmaz, hogy az elszenesítendő anyag vele teljesen betakartassék, aprózott fát teszünk a forralás addig történik, míg a hőmérséklet 130—150° C.-ra emelkedett. Ezen folyamat befejezése után a chlórkalczium-olvadékkal bensőleg áthatott fát az üstből kivesszük és kisebb mennyiségekben légközlés nélkül: száraz lepárlásnak vetjük alá. Az ilyen módon előállított szenet sósavval és vízzel lemossuk, majd újból légközlés nélkül izzítjuk (mely alkalommal az égő gázok nagy mennyisége illan még el), végül a szenet forró sósavval és forró vízzel leöblítjük és megszárítjuk. A nagy színtelenítő képességű szénnek chlórkalcziummal való előállítását következőkép magyarázzuk. A chlórkalcziummal telített fa gőzalakban kiválasztja a hygroszkopikus vagy a rajta machanikus úton tapadó vizet, majd a chlórkalcziumba kötött kristályvizet. Víz jelenlétében a chlórkalczium fölbomlik sósavra és kalcziumoxydra (CaCI2 + H2 0 = CaO-f 2HC1). A sósav (HCl) elillan a lepárlási termékekkel együtt, míg a kalcziumoxyd (CaO), a lepárlási termékekből szénsavat nyel el és szénsavas kalcziummá (CaC03 ) változik. További, egészen a vörösizzásig tartó hevítésnél ezen vegyület részben fölbomlik szénsavra és kalcziumoxydra (CaC03 =COg -|- CaO). Amennyiben a lepárlási folyamat teljes ideje alatt a veresizzási hőmérséklet állandóan megtartatik, az első sorban fölszabaduló termékek, t. i. először vízgőz, majd szénsav, az oxygénnel a fölbomló fára és a lepárlási termékekre mérsékelten hatnak, mi mellett az előállítandó szénre nézve ártalmatlan gőzök és gázok fejlődnek. 2. Fát fölaprózott formában (vagy más széntartalmú anyagot) alkalmas üstben közepes konczentrácziójú eczetsavas kalczium. oldattal Ca[C2 H3 02 ]2 öntünk le, azután addig forraljuk, míg oly telítési fokot értünk el, melynél a forró oldatból a sókristályok kiképződése megindul. Az ily módon telített anyagot az üstből kivés zük és vörösizzásnál légközlés nélküli száraz lepárlásnak vetjük, alá. A nyert szenet lehűlés után savval és vízzel leöblítjük, végül megszárítjuk vagy légközlés nélkül újból kiizzítjuk. Ezen előállítási módnál is a vízgőznek ég a szénsavnak jut a főszerep. Ipari üzemben czélszerüen lehet alkalmazni a mésszel telített nyers faeczetet. Hangsúlyozandó, hogy ha az így telített fát lassú lepárlásnak vetjük alá. vagy pedig 120°-nál megszárítjuk és azután desztilláljuk szárazon, csak nagyon kicsiny színtelenítő hatású szenet nyerünk. 3. Fürészpornak, illetőleg poralakú kőszénnek poralakú turfának vagy hasonlónak oltott mésszel, krétaporral, kaolinnal, szilicziumhydráttal vagy hasonlóval való benső keverékét csekély mennyiségű vízzel öntjük
