24122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására
le és az így nyert pépszerű tömeget jól összegyúrva, kis tömegekben légközlés nélküli száraz lepárlásnak vetjük alá. Az így nyert szén olyan iparágakban való fölhasználásra alkalmas, melyekben a szénnek mész és ásványtartalma a tisztítandó termékre nem gyakorol káros befolyást. Ha azonban tisztább szenet óhajtunk előállítani, akkor az előbb nyert szenet sósavval és vízzel kell lemosnunk. 4. Nafta-maradványok (masut) és a szurok különböző fajtái oltott mésszel vagy az 1. és 2. példákban említett oldatokkal való benső keverés és légközlés nélküli száraz lepárlás után szintén nagy színtelenítő képességű szenet szolgáltatnak A 2., 3. és 4. alatt tárgyalt példáknál a lepárlási folyamat alatt vízgőz és szénsav lépnek föl. 5. Ha mosott poralakú turfát (illetőleg fürészport vagy hasonlót) a czukorgyártásnál nyert kilúgozott répaszeletekkel keverjük, kevés mennyiségű vízzel leöntjük és a légközlés nélküli száraz lepárlásnak alávetjük, nagy színtelenítő képességű szenet nyerünk, amely képesség savval és vízzel való leöblítés által növelhető. Hasonló eredményt érünk el, ha fürészforgácsot, turfát vagy hasonlót 1—2°/„ burgonya keményítő oldattal megnedvesítve, vörösizzásnál száraz lepárlásnak vetjük alá. Itt is H2 0 és C02 hatnak a következő módon: C + 2H2 0 = C02 -f 2H2 C -f- C02 = 2CO úgy hogy a nagy színtelenítő képességű szén nyerésénél nemcsak a lepárlási termékek vannak a kötött oxygén hatásának kitéve, hanem a szénsav egy része is szénoxyddá változik, miért is kevesebb szén keletkezik, mint a közönséges lepárlásnál, azonban a nyert szén sokkal porozusabb és fajsúlya a felével kisebb. Köbczentiméter nagyságú fadarabokat (turfát vagy hasonlót) vörösizzásig hevített retortába teszünk, melybe vöröaízzásig hevített csöveken túlhevített gőzt vezetünk. Ezen föltételek mellett nagy mennyiségű folyékony és gázalakú lepárlási termék bomlik föl hydrogénre (H), szénoxydra (CO) és hasonlóra. Emellett a túlhevített gőz menynyiségét akként kell szabályozni, hogy a lepárlási folyamat alatt a retortából elillanó gőzök és gázok halvány, nem világító lánggal elégjenek. Másrészt arra is kell ügyelnünk, hogy a retortába ne hatolhasson túlsók túlhevített gőz, mert ezen gőz nemcsak a könnyen illó lepárlási termékeket bontja föl, hanem az előállítandó szén mennyiségét is csökkenti. Tekintettel erre, a beáramló gőz mennyiségét a lepárlási folyamat alatt fokozatosan csökkenteni kell. A retortában a fa súlyának 8—10%-át kitevő szén marad vissza. Miután ezen szenet tiszta vízzel lemostuk és megszárítottuk, a czukornedveket és szirupot körülbelül tízszer hatályosabban színteleníti, mint a közönséges csontszén. Eölös mennyiségben hozzávezetett szénsav ugyanazon föltételek mellett hasonló eredményeket mutat, mint a túlhevített gőz. Nagy színtelenítő képességű szén előállításánál négy körülmény játszik főszerepet: 1. a fa aprítási mértéke; 2. a vízgőz menynyisége; 3. a száraz lepárlás hőfoka; 4. a túlhevített gőz hatásának, illetőleg általánosságban a száraz lepárlásnak időtartama. Ha a fát nem aprózzuk föl kellő módon, hanem például közönséges hasábok alakjában alkalmazzuk, akkor, bár minden egyéb követelménynek meg is felelünk, csak kis színtelenítő képességű szenet nyerünk. Ha a vízgőz nincs kellő mennyiségben jelen, szintén gyenge hatású szenet nyerünk. Ha a száraz lepárlás hőfoka alacsony, akkor a vízgőz és szénsav nem gyakorolnak hatást a szénre és a termék csak kis színtelenítő képességgel fog bírni. Túlmagas hőmérsékletnél viszont az összes szén eltűnhet, mert C + 2H2 0 = C02 -f 2H2 ; C + C02 = 2CO. Ha normális vörösizzásnál, fölös mennyiségű túlhevített gőz hosszú ideig hat, akkor is tetemesen csökken a szénmennyiség, ami gazdaságos üzem szempontjából nagyon hátrányos. Ha tehát nagy színtelenítő képességű szenet óhajtunk nyerni, szorosan a fönti előírások szerint kell eljárnunk, természe-
