24122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására

Megjelent 11)02. évi május hó 2-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24122 szám. IV/h/i. OSZTAI.Y. Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására. OSTBEJKO RAFAEL VEGYÉSZ SATKUNYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 7-ike A szén előállítására vonatkozó sok eljárás ismeretes; például a retortában és hasonló készülékekben való előállítás. A szénnek zárt terekben légközlés nélkül való előállításánál a szénen kívül egyéb hasznos folyékony termékeket, mint például eczetsavat, methylszeszt és hasonlót nyerünk. A száraz lepárlás útján nyert szén és a folyékony melléktermékek tömegének növesztése c éljából ajánlották a túlhevített gőz alkalmazását, mely gőz a lepárlási folyamat kezdetén 300° C. és végén 400° C. hőmérsékletű legyen. Ezen mód hozzájárul a lepárolandó organikus anyag egyenletes fölmelegedéséhez és csökkenti a folyékony' ljpárlási termékek bomlását; hátránya azonban, hogy a folyékony lepárlási termékek a kondenzált gőz által túlságosan fölhigíttatnak. Ezen hátrányon segítendő, a túlhevített gőzt oly gázokkal iparkodtak helyettesíteni, melyek a termékekre nem gyakorolnak káros befolyást; ilyenek például a hydrogén, nitrogén, szénoxyd (CO)) vízgáz, regenerátorgáz és oxygénmentes levegő. Ezen gázok a föltalálok nézete szerint a folyékony lepárlási termékek összmennyiségét növelik, anélkül, hogy azokat vízzel fölhígítanák, mint ez a túlhevített gőz alkalmazásánál történik. Ezzel szemben jelen, nagy színtelenítő képességű szén előállítására vonatkozó eljárás abban áll, hogy a széntartalmú anyagokat fölaprózott állapotban légközlés nélkül vörösizzásnál oly oxygéntartalmú vegyületek (vízgőz, szénsav és hasonló) hatásának vetjük alá, melyek magas hőmérsékletnél beálló bomlásuk alkalmával oxygénjükkel a széntartalmú anyagokra hatnak és bomlásukegyéb termékeivel csak kevés hatást fejtenek ki, mi mellett a szokásos folyékony és gázalakú lepárlási termékek nagyobbrészt a szénre nézve ártalmatlan gőzökre és gázokra, mint hydrogénre (H), a szénoxydra (CO) és hasonlókra bomlanak. Megjegyzendő azonban, hogy a szükségelt szénsavtartalmú vegyületeket igen különböző alakban vezethetjük a lepárolandó anyagokhoz. Pl. vízgőzt (H3

0) vagy szénsavat (C02

) már ily kész alakban alkalmazhatunk. Vagy a megmunkálandó anyagokhoz oxygént tartalmazó anyagokat (pl. vizet vagy pedig oly anyagokat vezetünk, melyek nagy víztartalmuak; alkalmazhatunk végül krétát, illetőleg iszapolt krétát (CaCOs

), mely utóbbi anyagok nagy hőfoknál szénsavat (C02

) szabadítanak föl. Olyan vegyületeket is alkalmazhatunk, melyek, bár tartalmaznak oxygént, mégsem hatnak közvetlenül az oxygénjökkel a lepárlási termékekre. Ilyen pl. a kalcziumoxyd (CaO),