24068. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor folyadék dugattyúval
másik explóziókamrába vezetünk. E czélra a 15. és 16. ábrákban hossz- és keresztmetszetben föltüntetett indítóvezérmű szolgál, mely egy tehermentesített (74) háromágú csapból áll. Ezen csap tokja négy hasadékkal bír, melyek közül kettő-kettő egymással szemben áll; a (75 és 76) hasadékok egy a (77) csap segélyével elzárható villásan elágaztatott (78) csővezeték útján egymásközött és a (23) csővezeték útján a (19) szivattyú által táplált (79) nyomólégtartánnyal vannak összekötve (2. ábra), míg a másik két (80, 81) hasadék a (6) kamrákba torkoló (82, 83) csövek útján az (1) munkahenger egy-egy oldalával van összekötve (1., 2. és 5. ábra). A (84) kivágással ellátott csapkúpon egy (85) fogaskerék ül, mely egy a (20) kormánytengelyen lazán forgó (86) fogaskerékbe kapaszkodik. Utóbbi egy (87) orral bír, mellyel a kormánytengelyen eltolható (89) kapcsolótok (88) orra érintkezésbe jöhet, ha a tokot állító (90) emeltyű a (86) fogaskerék felé mozgattatik. Az emeltyű ezen mozgatásánál nemcsak a (88) orr jut a fogaskerék (87A orrával kapcsolatba hanem a (77) csap is kinyittatik és a (74) háromágú csap kúpja a kormánytengely forgatásánál működésbe jön. Ennek folytán a nyomólégtartányból a levegő a (84) kivágáson és az ezáltal összekötött hasadékok és vezetékek útján az egyik vagy másik hengeroldalhoz juthat. Ha a gépet egy ütemben dolgoztatjuk, ami ajánlatos, hogy bizonyos munkavégzés számára lehetőleg kis méretű henger és egyenletes járást érjünk el, megfelelő magas thermikus hatásfok elérésére különböző töltési fokoknál és terheléseknél állandóan megmaradó, lehetőleg magas kompressziót alkalmazunk. A kompresszióterek úgy vannak alakítva, hogy fölfelé szűkülnek. A dugatytyú és explózióterek között közvetítőként alkalmazott folyadék a dugattyút a kúposán szűkülő explóziókamráig hosszabbítja és megakadályozza, hogy poralakú tüzelőanyag alkalmazásánál a hengerfalak és dugattyúfölületek erősen megtámadtassanak, amenynyiben a röpülőhamu, ha ez utóbbi teljesen ki nem fúvatnék, nem rakódhatik a dugattyú által érintett hengerfalakra és nem sülhet oda, hanem a folyadék által tartatik, mely folyadék üzemközben folytonosan megújíttatik. A folyadék ezen megújítását a (13) forgótolattyú közvetítésével egy szivattyú végzi. Ezen forgótolattyút a vezérmű akként állítja be, hogy a forgótolattyú szelepe a kapcsolatot mindig azon hengeroldallal állítja helyre, melyen komprimáltatik. Közvetlenül a holtpont előtt a szerkezet átállíttatik, úgy hogy a kapcsolat a másik hengeroldallal jön létre. A forgótolattyú szelepe a kompresszió nagyságát tehát mindenkor szabályozza, amennyiben azon mértékben, amint a szivattyú folyadékot bevezet, ez utóbbi a szelepen eltávozni kénytelen. Csakis azon rövid idő alatt, mely, ha a gép kis töltéssel működik, szükséges, hogy a kompreszsziótér kisebbíttessék, hogy úgyszólván a folyadékdugattyú meghosszabbíttassák, hogy ugyanazon kompressziónyomás éressék el, nem folyik ki a folyadék. A gép tehát minden tetszésszerinti töltési foknál a kompressziótér önműködő kisebbítése által a kompressziónyomást mindenkor pontosan ugyanazon magasságban tartja és egyszersmind mindkét hengeroldalon is. Ezenkívül a kompressziótér alakja is mindig közelítőleg ugyanaz marad, mivel annak átmérője fölfelé kisebbedik és így egy bizonyos kompressziótérfogat számára mindenkor a lehető legkisebb fölület van föntartva. Miután az elégés alatt a kompressziótér falainak a legkevesebb meleg adatik át, ily módon az elméleti égési hőmérséklethez legközelebb jutunk. Ha csökkenő terhelésnél a töltés kisebbedik, akkor a regulátor a szivattyúk térfogati hatásfokát a szívóvezeték fojtása által megfelelően csökkenti. Az ezáltal beálló nyomáscsökkenés a kompressziónál azonban ismét érvényre jut, úgy hogy a fojtás következtében nem keletkezik lényeges munkaveszteség. Miután a kompressziómunka a terheléssel egyenesen arányos, a g;ép mechanikai hatásfoka is mindig ugyanaz marad. Poralakú tüzelőanyag (szénpor) alkalmazásánál a gép következőleg működik :