24063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből vagy fémötvözetekből álló, litografiai nyomtatáshoz való lapok előkészítésére
— 4 — talraazó vegyületévé redukáltatik. A lap ezután, gyönge lesúrolás után. azonnal ismét használatba vehető. Ez eljárás kivitelénél legczélszerűbb elektrolit gyanánt közönbös oldatot alkalmazni. Egészen véve, az egyenáram alkalmazásának előny adandó, mivel itt a legegyszerűbb viszonyok forognak fönt és azonkívül gyakorlati indokok is mellette szólanak, mivel egy vagy két akkumulátor segélyével a legynagyobb fölületet is aránylag csekély idő alatt és kis áramfeszültség mellett elő lehet készíteni. Természetesen általában mindig tanácsos a lehető legyegyszerűbb viszonyokat választani és így czélszerű a rajzot vagy nyomtatási mintát az oldhatatlan só képződése előtt a lapra fölvinni, mivel így az összes czélok a lehető legrövidebb idő alatt és a leggazdaságosabban érhetők el. Ha mégis a lapokra a rajzot vagy mustrát a réteg-képződés után kell rávinni, úgy azokat mindenekelőtt savmentesíteni kell s a rajzot csak az után fölrakni és erre még egy második kezelésnek alávetni. A rajzzal vagy mustrával ellátott helyek már a festékanyag zsírtartalma folytán is elegendő mértékben védve vannak, azonban még tökéletesebb a biztosítás, ha a rajzokat vagy mustrákat gyantaporral, porított talkkővel vagy hasonlókkal hintjük be és ez által a szigetelést tökéletesebbé tesszük. Természetesen, az említett anyagokon kívül bármely más rosszvezető anyagot is alkalmazhatunk. A litográfiái czélokra rendelt rajzokat, mint eddig, tussal és krétával állítjuk elő, melyeket a rétegnek merítési eljárás segélyével való előállítása előtt savanyú gummival előmaratunk. Legczélszerűbb lapok gyanánt alumíniumot és ennek ötvözeteit, tiszta czinket és ennek nikkellel, vörös rézzel vagy alumíniummal való ötvözeteit alkalmazni. Elektrolit gyanánt minden olyan anyag alkalmazható, melynek ionja a fémmel oldhatatlan réteget képez, előnyös azonban a földfémek foszforos-, foszforsavas vagy fluorsavas sóit választani, mely oxygénben gazdag sók aránylag igen csekely idő alatt érvényre juttatják hatásukat. Ezen első sorban ajánlatos sókon kívül természetesen mások is használhatók és minden fémmel szemben van egy só, a mellyel a legjobb eredményt lehet elérni. Még olyan anyagok sincsenek kizárva, melyeknek ionja az elektrolízis folyamata alatt szétbomlik, amennyiben az egyszerű ionok képesek a rétegképződést előidézni, ha mindjárt más oly anyagok jelenlétében vagy hozzáadagolása mellett is, melyek képesek a lap fémjét föloldani, föltételezve, hogy az illető anyagok a rétegképződést nem akadályozzák. Az elektrolit rendesen vizes oldat, mi mellett megjegyzendő, hogy az elektrolízis folyamata alatt kiváló ionok az elektrolithoz ismét hozzáadandók, még pedig legelőnyösebben savaknak, víznek és az illető anyagnak hozzáadagolása által. II. Közel fekszik most már a föltevés, hogy az úgynevezett komplex savak, mint a sziliczium-fluorsav alkalmazása is ugyanazon eredményhez vezetne, ha a komplex savmolekulák az elektrolízis folyamata alatt egyszerű savmolekulákká esnének szét. Azonban a megejtett • kísérletek azt mutatják, hogy ily módon nem lehet kielégítő eredményt elérni, még pedig valószínűleg azon okból, mivel közönbös sók helyett savanyú sók képződnek a lapon, a melyeket az elektrolit azonnal fölold. Azonkívül a folyamatra zavarólag ható hydrogénfejlődés volt észlelhető. Mivel pedig ezen jelenségek látszólag egymással összefüggésben állanak, remélhető volt, hogy azon esetben, ha az elektrolithoz oxidáló anyagok adagoltatnak, melyek a fölszabaduló hidrogént az oxigén segélyével képesek lekötni, mégis sikerül kielégítő eredményt elérni. És tényleg ez úton sikerült nemcsak a hidrogénképződést megakadályozni, ill. elnyomni, hanem azonkívül a lapon egy hozzátapadó, használható réteget is létrehozni. Ez különösen azon esetben alkalmazható előnyösen, midőn fémből, elektrolitbői és egy második fémből egy elem képeztetik és az elektrolit a képezett lánczon belül szétbontatik. Az oldhatóság szempontjából legelőnyösebb a komplexsavak ammonium-sóit alkalkalmazni, mig oxidáló-