24054. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenáramnak váltakozó áramú áramforrásból való elvezetésére

beállítva, a megszakítás nem megy teljesen helyesen végbe és viszont. Ha a megszakítás időpontja nem vág pontosan avval az időponttal össze, melyben a sarokfeszültség a töltőáram feszültségével egyenlő, ez annál kellemetlenebb, mert az áramgörbe meredek volta miatt kis késés is nagy feszültségkülönbséget jelent. Különösen káros, ha a kontaktus megszakítása történik később, mely hiba a leggyakoribb szokott lenni. Ez a nehézség annál nagyobb, minél nagyobb a sarokfeszültség és minél kisebb ennek következtében az áramzáródás időszaka. Ezt a nehézséget csillapító cséve alkalmazásával kerülhetjük el, különösen oly cséve alkalmazásával, melynek önindukcziója a működés szabályozhatása czéljából változtatható. Ennek avagy csupán a töltőáramkörbe, vagy pedig a váltakozóáramot vezető áramkörbe az egész elrendezés elé bekapcsolható és a megszakító cséve mellékáramköreit is szabályozó csillapító csévéllek az a hatása, hogy a töltőáram minden esetben, az utóbbi esetben még a mellékáramkörök áramgörbéje is módosul, még pedig akként, hogy a legnagyobb feszültség kisebbedése (a görbe ellapulása) mellett a töltésre használt görbe szakasz a kontaktus záródásának időpontjától megnyúlik. Idő szerint kifejezve, a periódusnak hasznosítható tört részét meghosszabbítjuk. A görbének ez által létesített enyhébb esése a megszakítás időpontjának pontosabb és könnyebb betartását, valamint a periódus hasznosítható részének megnyújtását teszi lehetővé, a periódus hasznosítható szakának hosszú tartama pedig a berendezés helyes működését biztosítja még arra az esetre is, hogy a telep feszültsége aránylag nagy. A 3. ábrán látható séma szerint a beállítható (ql) maggal biró (q) csillapítócséve a töltőáramkörbe a megszakító és az (1) akkumulátor között van bekapcsolva. Az (f) áramforrás szolgáltatta váltakozó áram a (9) dróton, (s) biztosítékon, (r) kikapcsolón, (10) dróton, (t) indítóellenálláson és (11) dróton az (u) munkakontaktushoz megy, mely az adott pillanatban a (dl) fegyverzet elbocsájtásánál záródik. A fegyverzettől az áram a (12) dróton a (q) csillapítócsévéhez megy, melynek (gl) vasmagját csavarmenetek segélyével lehet beállítani. A (13) drót az (1) akkumulátorral létesít kapcsolatot, melytől az áramkör a (14) dróton, (rl) kikapcsolón, (15) dróton (r) kikapcsolón, (s) biztosítékon és a (16) dróton át záródik. A (j) gerjesztőcséve mellékáramkörét az (rl)-nél elágaztatott (16) drót, a (17) előtét ellenállás, az (n) kondenzátor, (18) drót, a (j) tekercselés és (19) drót képezi. Egy másik, a (14), (20), (21) és (13) drótok és (w) ellenállás által képezett mellékáramkörbe a gerjesztőcsévék (p) másodtekercselései vannak kapcsolva, melyeket az önműködő szabályozás czéljából az (1) akkumulátor egyenárama táplál. A csillapítócséve hatását eme kapcsolási elrendezés esetére az 5. ábrán látható séma tünteti föl, melyen a (B) a neutrális vonal, (C D E) a (15) és (20) vezetékek között folyó váltakozó áram nem szimmetrikus görbéje (F G H) az ugyancsak nem szimmetrikus töltő görbe és (I K) a telep sarokfeszültsége. Ha a berendezés csillapítócséve nélkül akként van szabályozva, hogy az áramkör (I)-nél záródjék, akkor a (C D E) görbe nem szimmetrikus volta miatt az áramkör nem (K)-nál, hanem valahol (K) és (E) között szakad meg és a megszakadásnál káros hatású fényív keletkezik. A bekapcsolt csillapítócséve a (C D E) görbét változatlanúl hagyja, ellenben az (F G H) görbét például az (F Gl Hl) alakra hozza, minek következtében az áramzáródás ideje a (H Hl) hosszúsággal meghosszabbodik, azonkívül a lefelé menő görbeág is kevésbbé meredekké válik és a (Hl) nullpont a lefelé menő (D E) görbeághoz közeledik. A csillapítócsévét akként méretezhetjük, hogy a (Hl) pont a valódi (KI) megszakítási ponttól az (A B) egyenesre húzott merőleges talppontjába essék, t. i. a megszakítási pontra viszonyítva ugyanazt a helyes állást foglalja el, melyet az emelkedő görbeág (F) nullpontja az (I) záródási ponthoz viszonyítva elfoglal. A 4. ábra szerint a (g) csillapítócséve az