24050. lajstromszámú szabadalom • Elektromosság által működtetett váltó

csapó szelep is kinyílik s így megakadályoztatok az, hogy a lég ellenállása a dugattyúnak lefelé való mozgását akadályozza. Midőn a dugattyú fölfelé emelkedik, a henger fölső szakaszában lévő levegő az említett (47) visszacsapó szelepet elzárja. Midőn a dugattyút a szolenoidok fegyverzete fölemeli, a kötélből való lánczból álló és (35 38) csigák körül vezetett vonóközeg szintén fölfelé húzatik, mely utóbbi e közben mozgást kölcsönöz a (62) emeltyű karnak, a (63) kilincset kapcsolatba hozza a (61) kilincskerékkel s ezt elforgatja, hol az említett kilincset a (64) rúgó tartja a kilincskerék fogaival kapcsolatban. Midőn a vonóközeg, vagyis a (39) láncz vagy kötél az emeltyűkart működteti, a (68) tekercsrúgó összeszoríttatik és ezen állapotban tartatik mindaddig, míg az elektromágnesek fegyverzete szabadonbocsáttatik, a mikor is az említett rúgó szétterjeszkedik és a (62) emeltyűkart visszavezeti rendes állásába, mint ez a 8. ábrán látható. Megjegyzendő, hogy valahányszor a kilincskerék forgattatik, az (58") tengely s ezzel együtt az (59) kerék szintén mindannyiszor forgásba hozatik. A (62) emeltyűkar működtetése alkalmával a fölső végével kapcsolatos (96) rúd is elmozgattatok s az utóbbi a (100) tekercsrugó összeszorítása mellett a (94) lengő emeltyűt úgy forgatja el. hogy ennek (94") toldata kapcsolatba jut a (90) záróemeltyűvel s kényszeríti az utóbbinak (92) toldatát, hogy az az (59) kerék peremén alkalmazott (93) kimetszé'sek valamelyikébe csappanjon s ez által az előbbit a további forgásban meggátolja. A (62) emeltyűkar a váltó beállítására rendelt áram megszakítása alkal- 1 mával bocsáttatik szabadon, a mikor is a (68) tekercsrúgó szétterjeszkedése mellett a nevezett emeltyűkar ellenkező értelemben működik, a (94) lengőemeltyűnek a (90) záróemeltyűvel való kapcsolatát megszakítja s lehetővé teszi, hogy a (91) tekercsrúgó szétterjeszkedhessél! s így a (92) toldatnak az (59) kerékkel való kapcsolata megszűnjék, úgy hogy az egész mechanizmus oly állásba kerül, hogy a váltó működtetését eszközlő áram bekapcsolása alkalmával ismét készen áll arra, hogy a föntebbiekben előadott működését ismételje. A (78 és 52) rudak, mint már föntebb említettük, ütköző alkatrészekkel vannak fölszerelve s ezek közé tartozik a (74) hüvely, a (77 79) karmantyúk, a (75 76 és 80) karimák, (82) tekercsrúgó és a (81) vonórudak, melyeknek működése a következő : föltéve, hogy a váltó nyelv mozgását valamely idegen test megakadályozza, a (78) rúdnak külső vége a kifelé való tolás alkalmával behatol a (74) hüvelybe, a (82) rúgó egyidejű összeszorítása mellett, míg ellenben ha a (78) rúd ellenkező irányban mozgattatik, magával viszi a (76) karimát és a (77) karmantyút s e közben szintén össseszorítja a (82) tekercsrúgót és az (52) rúd mindkét esetben mozdulatlanul maradhat, úgy hogy ezen rugalmas kapcsolat folytán lehetségessé válik az, hogy a váltónyelv beállítását eszközlő mechanizmus működését bevégezhesse akkor is, ha a váltónyelv mozgását valamely nagy ellenálló képességgel bíró s az előbbi és a sín közé jutott idegen test megakadályozná, a nélkül, hogy az említett mechanizmus az által esetleg megrongáltatnék. A (82) tekercsrúgó oly erős, hogy a (78) rúd működtetése alkalmával az (52) rúd is minden esetre mozgásba hozatik, ha csak a sintónyelv szabad mozgása a fönt említett módon niucs megakadályozva. Mint az előadottakból kitúnik, a váltónyelv beállítását eszközlő mechanizmus csakis akkor lép működésbe, midőn az áram bekapcsolása folytán a solenoidok gerjesztetnek és a mint a működtető áram megszakíttatik, az egész készülék működése automatikusan elzáratik, mi mellett egyszersmind a (62) emeltyű szabadon bocsátása által a záróemeltyű toldata is kikapcsolódik az (59) kerék peremén alkalmazott megfelelő kimetszésből, a készülék az újból való működtetésre készen álljon. Ámbár a fönti működés automatikusan történik, azonban midőn a működtető mechanizmus kikapcsoltatik, a váltónyelv nem mozdul el, hanem megmarad azon helyzetben, a melybe az áram bekapcsolása alkal-