23971. lajstromszámú szabadalom • Önműködő arató és kévekötő gép
8 -rudakat (5. ábra), melyek a kévét az asztalról lelökik. Mihelyt a (88) forgattyú a (89) kart szabadon bocsátja (6. ábra), a (91, 99, 97) szerkezet is szabaddá lesz és a (94) rudak önsúlyuk következtében visszaesnek az asztalra. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett fogaskerekű szerkezet folytatván forgását, a (124) szektor, a (125) fogaskerék és a (126) szektor az összenyomó szerkezet karjainak lefelé lendítése czéljából a (127) fogas szektorra hat, míg a (130) bütyök (7. ábra) szabaddá teszi a (129) záró kilincset, mely újra kapcsolásba jön a (128) záró kerék fogaival. Ez alatt a (101) és (102) bütyök (13. ábra) befejezték forgásukat és még egyszer elforgatják a (110) kart, liogy szabaddá tegyék a (111) szektort, mely (112) görgőjével a (72) rúdra hat, hogy a tűt ismét hátralendítse; minthogy pedig a (103 110) csuklós szerkezet csakhamar visszatér a 13. ábrabeli helyzetbe, a tű újbóli működtetéséig a 12. ábrában föltüntetett hátsó helyzetében marad. A tűnek előrelendítésének pillanatában új zsiuegdarab feszíttetik ki a (69, 70) pontok között (4. ábra), vagyis a megemelkedő kalászok útjában; az összenyomó szerkezet karjai lefelé forgattatnak és a gép az elől lévő kalászok fölvételére és új kéve képezésére kész. A gép akként van berendezve, hogy a leírt műveletek a (84) hüvely (6. ábra), vagyis a (85) korong egyszeri körülforgása alatt hajtatnak végre. A (85) korong forgása közben a (151) görgő a (146) rúd fölső végén elrendezett (150) toldat alsó részéhez ütődik és a rúdat a 10. ábrában föltüntetett állásnál magasabb állásba emeli. Ezáltal a (145) kilincs horogja (10. ábra) a (144) kar fölé kerül és ebbe bekapcsolódik. Midőn a (151) görgő elhagyja a (150) toldatot, a (146) rúd visszaesik a 10. ábrában föltüntetett helyzetbe, magával menesztvén a (80) keretet, melynek (141) kivágása újra kapcsolódik a (142) toldattal, hogy a (94) rudakat működtető (91, 99, 97) szerkezetet rögzítse. A (80) keret ezen rögzített helyzeténél a (143) görgő újból a (86) kilincs pályájába esik úgy, hogy általa a (86) kilincs, midőn ez a (143) görgő előtt elhalad, a záró kerékkel kapcsolaton kívül tartatik, minek következtében a (85) korong megáll. A mint a 10. és 11. ábrából kitűnik, (146) rúd megemelkedése a (23) szállító heveder újbóli mozgatását idézi elő, a mi a már leírt módon történik. A kévét kidobó szerkezet, a kévét nem a földre dobja (mint az eddigi gépek), hanem az asztal mellett elhelyezett szállító lánczra, mely a 19. ábrában külön van föltüntetve. Ezen végnélküli (165) láucz a (46) és (46') tengelyekre ékelt (166), ill. (166') lánczkerekek köré van vezetve, és több, egymástól bizonyos távolságban elrendezett (67) tövissel van ellátva. A (46) tengely a (45, 44) láncz áttétel (4. ábra) segélyével hajtatik úgy, hogy a (165) láncz folytonos mozgásban van. A láncz fölső része a (46, 46') tengelyek között megerősített (168) deszkán (19. ábra) csúszik, mely megakadályozza a lánczszemeknek és ezekkel a töviseknek megbillenését. Ezen elrendezés következtében a kévék a nyíl irányában vízszintes helyzetben szállíttatnak (3. ábra) a láncz pályájának folytatását képező meghajlított (169) lemezre, melyről végül a földre csúsznak. A jelen találmány szerint a gép még egy oly szerkezettel van ellátva, mely lehetővé teszi a (170) kalász-szedő szerkezet (15. és 16. ábrák) helyzetének a talajhoz viszonyított szabályozását. Ezen czélból a kalászszedő (171) tengelye a (173) csukló körül elforgatható (172) kereten eltolhatóan van elrendezve. A tengelynek eltolására a (174) parallelogramm szolgál, melyet a következő szerkezet segélyével működtetünk. A parallelogramm egyik csúcsában a (175) rúd van forgatgatóau ágyazva, mely csavarmenetes részével a parallelogramm egyik oldalán elrendezett (175') csavaranyába van beillesztve. A (175) rúd a (176) rúddal egy Cardan-féle csuklós összeköttetés segélyével van összekapcsolva, melyet főképen a (177) csukló képez, melyben a (175) és (176) rudak megfelelően meggörbített végeikkel vannak egymással összekötve. A (176) rúd vége lapos