23971. lajstromszámú szabadalom • Önműködő arató és kévekötő gép

csavarmenetekkel bír, ezen csavarmenetes részével a (30) harántrúdhoz erősített, csavarmenetnélküli (178) hüvelyen jár át és a csavarmenetes (179) forgattyút hordja. A (176) rúd csavarmenetes részén a (180) horonnyal vau ellátva, melybe a (179) forgattyún eltolhatóan ágyazott (181) retesz csappan. Ezen szerkezet következőképen működik: Ha egyszerűen csak a (172) keret hajlását akarjuk megváltoztatni anélkül, hogy a (174) parallelogramm alakja változnék, akkor a (181) reteszt kinyomjuk a (180) horonyból. Ha most a (179) forgattyút forgatjuk, ez nem hozza forgásba a (176) rudat, hanem csak hosszirányban eltolja, mely mozgás megváltoztatja a (172) keret hajlásszögét. Ha ellenben a parallelogramm alakját akarjuk megváltoztatni a keret hajlásszögének megtartása mellett, akkor a (181) reteszt a (180) horonyba csappantott helyzetében hagyjuk és így forgatjuk a forgatytyút, a mikor is a (175, 176) rudak szintén forgásnak indulnak anélkül, hogy a (176) rúd hosszirányban eltolatnék, hanem csak egyszerűen a (178) hüvelyben forog. A (175') csavaranya azonban a (175) rúd csavarmenetes részén eltolódván, a parallelogramm alakját változtatja és ezáltal a kalász-szedő (171) tengelye a (172) kereten eltolódik. A kalász-szedőt a (47. 49, 50) lánczáttétel (3. ábra) működteti, mely a csavarkerekű (182, 183) áttétel (15. 16. ábrák) közvetítésével a a négy (184) lánczkereket hajtja, melyek a parallelogramm csúcsaiban vannak ágyazva és egy közös végnélküli láncczal körülvéve. A 17. és 18. ábrákban föltüntetett szerkezet a kaszáló szerkezet alatt elrendezett kalászemelőkből áll, melyek arra szolgálnak, hogy a valamely okból a talaj felé konyuló kalászokat fölemeljék és hogy egyidejűleg ezeket, mint az álló kalászokat a kaszálószerkezethez közelebb hozzák. Ezen kalászemelők a (185) drótkarokból állanak, melyek csuklósan a (186) koronghoz vannak erősítve, mely a (188) lánczkereket hordó (187) hüvelyre van ékelve, mely utóbbi a reá szerelt összes részekkel együtt a függélyes (190) tengely körül forog Ezen tengely alsó 1 részén a korongalakú (189) vezeték van rögzítve, melynek fölső széle a 17. ábrában látható módon ki van vágva. A (185) karok ezen vezeték szélén csúszván, forgásközben majd sülyednek, majd pedig emelkednek, a mi a kalászok fölegyenesítését okozza; a karok végei pedig, melyek bizonyos darabbal előbbre nyúlnak, mint a kaszáló szerkezet kései, megragadják a kalászokat és ezeket a kések fogai közé szorítják. A 3. ábra a kalászemelőknek a gépen való mikénti elrendezését láttatja; példaképpen négyet alkalmaztunk; ezen kalászemelők (188) kerekeit a (191) láncz köti össze egymással, mely azokat egymással ellenkező irányban forgatja. A kalász emelők együttes forgatása a (192) lánczkerék (5. ábra) segélyével történik, melyet a (193) és (194) kúpkerekek forgatnak, melyek közül a (194) kúpkerék a (49) lánczkerék tengelyére van ékelve. A találmány tárgyát képező gép előnyei a többek között a következők: A gép munkasebjssége teljesen független a gép haladó mozgásától; a vontatásnál az erő nem oldalvást hat, mint az igás állatok által vontatott gépeknél, hanem magára a tengelyre hat és pedig a vontatás irányában. a mi a kormányzás szempontjából igen előnyös. A gépnek az automobillal való kapcsolási módja folytán a gép súlyának legnagyobb része az automobilon nyugszik. Az emelő karok, melyek a, kalászokat megragadják és növekedő sebességgel emelik, a kalászoknak sértetlen állapotban való megtartását biztosítják. A szállító heveder megállása a kéve kötésnél, a mi az adagolás szünetelését is maga után vonja, igen fontos, A kötöző zsineg bevezetését és alulról való megszorítását foganatosító szerkezet is igen előnyös. A kévét erősen összenyomó szerkezet a zsineg erős megfeszítését teszi lehetővé. Végül a 15. és 16. ábrák nyomán leirt szabályozó szerkezet, valamint a kalász emelők igen lényeges előnyöket biztosítanak. A gép részletei természetesen sokféleképen módosíthatók anélkül, hogy ezáltal a 1 találmány lényege megváltoznék.