23971. lajstromszámú szabadalom • Önműködő arató és kévekötő gép

_ 4 -helyzetben rögzíthető (79) karral (6. ábra) bír. Ezen (78) szabályozó a fölhalmozódó kalászok által mindinkább följebb emeltetik és midőn a kéve a kívánt vastagságát elérte, a szabályozó a (78') helyzetbe (4. ábra) jut, a mikor is (79) karja a (80) keretbe ütközve (6. ábra) ezt működésbe hozza oly czélból, hogy ezen keret kikapcsolja azon szerkezetet, mely magába foglalja a kévét összenyomó, a zsineget meghúzó és összekötő, valamint a kész kévét szabaddá tevő ós ki* dobó közegeket. Az (56) lánczkerék a gép hajtó szerkezete által (6. ábra) folytonos forgásban tartatik. Ezen lánczkerék a (30) harántrúdon forgó (81) hüvelyre van szerelve, mellyel a (62) fogaskerék és a (83) záró kerék szilárd öszszeköttetésben áll. A (81) hüvely folytatásában a (84) hüvely van elrendezve, mely a (85) korongot hordja, melyre a (86) záró kilincs (6. és 10. ábrák) van szerelve, mely a (87) rúgó által a (83) záró kerékkel kapcsolatban tartatik. A (84) hüvely (6. ábra) még a (88) forgattyúval bír, mely egy görgőt hord (6. ábra), mely görgő a (91) karban végződő (90) hüvelynek (89) karjára hat. Ezen hüvely, mely a (28) harántrúdon forgatható, a (88) forgattyúval egyetemben a kéve kidobására szolgáló szerkezetnek működtetésére szolgál. Ezen szerkezet áll két a (27) harántrúd (3., 4. és 5. ábrák) körül elforgatható (93 és 94) karból, melyek ugyanolyan görbülettel bírnak, mint a (32) asztal. Ezen két kar a (95) rúd által (3. ábra) van egymással összekötve és a (94) kar egy darabot képez a (96) hüvellyel, mely a (27) harántrúd körül elforgatható (97) kart hordja. A (98) rúgó (5. ábra) a kévét kidobó szerkezetet állandóan az asztalhoz igyekezik szorítani. A (97 és 91) karok a (99) (4. ábra) sodrony segélyével vannak egymással összekötve. Mikor a (88) forgattyú (6. ábra) a (89) kart lenyomja, a (93 9í) kidobó (4. és 5. ábrák) szerkezet a (27) harántrúd körül el forogván, a kévét az asztalról eltávolítja. A (84) hüvelyre (6. ábra) a 100 korong van ékelve, mely egyik oldallapján a (101), a másikon pedig a (102) bütyköt (12. és 13. ábrák) hordja, melyek a (103), illetve (104) karra hatnak, mely karok a (28) harántrúd körül elforgatható (105) hüvellyel vannak összekötve, mely hüvely még (106) emeltyűt hordja. Ezen emeltyű a (107) rúd és a (108) emeltyű segélyével a (109) tengelylyel (13. és 14. ábrák) van összekötve, mely tengely a (73) állvány által hordatik; ezen állvány végei a (110) kart hordják, mely a tűt működtető szerkezet kikapcsolását foganatosítja. A tűt az (53) tengely középső részén elrendezett (111) szektor (13. és 14. ábra) mozgatja ide-oda, mely mindegyik oldallapján egy-egy (112 113) görgőt hord. A (111) szektornak helyzete az (58) tengelyen olyan, hogy a (112) görgő a tűt hordó (72) rúd síkjában forgattatik el, míg a (113) görgő a (72) rúd alsó végének egyik oldalán megerősített (114) karral van átelenben. Világos már most, hogy midőn az (53) tengely a (111) szektort a nyíl (13. ábra) irányában magával viszi, a (112) görgő a tűnek hátra húzása czéljából a (72) rúdra, míg a (113) görgő a tű előre tolása czéljából a (114) karra hat. Mivel azonban az (53) tengely forgása folytonos, a tűnek ellenben csak szakaszosan kell működnie, egy a (111) szektor időnkint ki- és bekapcsoló szerkezetet alkalmazunk, mely a (13. és 14. ábrákban van föltüntetve. A (111) szektor (13. ábra) agya két oldalt le van lapítva és ezen a részén a magassági irányban eltolható (115) keretet hordja; ez utóbbi a (116) nyúlvánnyal bír, mely az (53) tengely (117) kivágásának egyikébe hatolhat. A (115) keret akként van a (111) szektorral összekötve, hogy a keret (119) nyúlványa (14. ábra) keresztül hatol a szektor (118) toldatán. A (119) nyúlványt egy rúgó veszi körül, mely a (115) keretet állandóan lefelé húzza úgy, hogy a (116) nyúlvány a (117) kivágások egyikével kapcsolódik. A (119) nyúlvány a (120) görgőt hordja, mely a szektornak az (53) tengely "körüli forgása közben időnkint a (110) karba ütközik. A (13. ábra) a részeket azon állásban