23950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék chlór fejlesztésére alkalmas sóelegyek előállítására

Megjelent 1902. évi április hó 10-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi lei ras 23950. szám. iv/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és készülék chlór fejlesztésre alkalmas só-elegyek előállítására. ATKINSGYÖRGY JONES VEGYÉSZ TOTTENHAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 13-ika. Hogy a nátrium-chlorid, (mely a jelen leírásban a tekintetbe jöhető chloridok typusa gyanánt van fölvéve) elektrolytikus úton szétbontható, ismeretes. Szintén ismeretes azon tény is, hogy különböző körülmények mellett a nátrium-chlorid elektrolyzise különböző eredményre vezet, úgy hogy egyszer fémes nátrium és chlór, máskor nátronchlorát és ismét máskor kausztikus szóda és chlór az eredmény. A jelen találmány czélja egy részről nátrium-chloridból és nátrium-oxichloridból vagy a nátrium-oxichloridjaiból álló sóelegynek elektrolyzis útján való gazdaságos előállítása, a végből, hogy az említett termékből egy következő kezelés segélyével chlór legyen előállítható. A találmány czéljához képest előnyös, ha nátrium-chloridból telített oldatot állítunk elő és ezen oldatot a következő módon kezeljük: Fából vagy más megfelelő anyagból egy hosszúkás alakkal bíró (a) foglalatot vagy keretet állítunk össze, a mint ez a mellékelt rajzlapon az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán fölülnézetben s a 3. ábrán keresztmetszetben látható és az említett foglalatot vagy tartányt például szénnel béleljük ki, , mely később az anódot fogja képezni. A szénburkolat az ábrákon (b)-vel van jelölve. Az ily módon képezett teknőben egy forgatható (c) hengert rendezünk el, mely előnyösen fából készíttetik és ólomból vagy más vezető anyagból álló (c) lemezzel burkoltatik teljesen körül. Ezen (c) henger lesz a katód, mely az (a) tartány végeinél alkalmazott (e, f) ágyazatokban tengelycsapjai körül forgatható. Az egész készülék úgy van szerkesztve, hogy a (c) henger fölülete és az (a) tartányban lévő (b) szén-anód fölülete között mintegy 5 cm. térköz maradjon fönt. A (c) henger és a (b) anód oly helyzetet foglalnak el, hogy a teknőbe töltött folyadék természetes lassú folyással mozog egyik végüktől a másik felé. A katód forgatása például (g) szíjdob közvetítésével történik. A teknőbe annyi oldatot öntünk, hogy az a (b) auód egy részét elborítván, a (c, d) katód átmérőjének felénél valamivel mélyebben álljon. A (c, d) katód fölött, ennek egész hosszában végignyúló, kaucsukból vagy más megfelelő anyagból készített (h) kaparót rendezhetünk el, melynek föladata az, hogy a katód forgása alkalmával az ehhez hozzátapadó oldatot visszaszorítsa és a hidrogén buborékokat szabaddá tegye, úgy hogy a katód fölületéről a hidrogén buborékok teljesen eltávolíttassanak, mielőtt az a másik oldalon ismét belemerül az elektrolytba. A készülő-