23895. lajstromszámú szabadalom • Három dugattyús gázmótor
— a -mára szintén külön-külön bebocsátó közeg rendezhető el, a mi a talmány tárgyának lényegén mit sem változtat. Ha mindkét munkateret négy ütemben akarjuk ismeretes módon működtetni, akkor ehhez csak az szükséges, hogy a munkaterek mindegyike számára egy-egy megfelelően kormányzott be- és kibocsátó közeget rendezzünk el. Bizonyos esetekben ezáltal a levegőnek és gáznak előzetes sűrítését, tehát a sűrítéshez máskülönben szükséges szivattyúkat és a mi a legfontosabb : az ezen szivattyúk működtetésére szolgáló munkamennyiséget megtakaríthatjuk. A henger előnyösen több részből, legjobban a dugattyúk számának megfelelően három, tömítetten kapcsolt részből állhat. A hengernek ezen megosztása lehetővé teszi különböző átmérőjű dugattyúknak alkalmazását, a mi bizonyos körülmények között különösen fontos lehet. A 3. és 4. ábrák olyan foganatosítási alakot tüntetnek föl, a hol is az ábrázolás, valamint a betűjelzések teljesen megfelelnek az 1. és 2. ábrának. A munkahenger a három (A, B, C) dugattyú számának megfelelően három (Dl, D2,. D3) részből áll, melyek közül a két külső (A, B) munkadugattyút befogadó (Dl, D2) részek egyenlő átmérőjűek, míg a középső (C munkadugattyút befogadó (D3) hengerrész) átmérője valamivel kisebb. A két külső dugattyú megfelelően kisebb lökettel is bír, mely czélból a háromszor hajlított forgattyútengelynek két külső (01, 03) forgattyúja rövidebb, mint a középső (02) forgattyú. A dugattyúknak és forgatytyúknak ezen különböző méretezése által több előnyt érünk el. Első sorban látható, hogy a gépnek egész hossza lényegesen megrövidül. Másrészt a két külső, egymással kapcsolt munkadugattyú csekélyebb se- 1 bességgel mozog, mint a középső, úgy hogy módunkban van azon esetben, ha a motorok hátsó (A) dugattyújával közvetlenül akarjuk kapcsolni pl. egy fúvógépnek, kompressz ornak vagy szivattyúnak munkadugattyújat> hogy ennek sebességét üzembiztos és kívánatos értékre hozzuk. Ha a két külső (A és B) dugattyút azon mérvben nagyobbítjuk, a mily mérvben azok löketét a középső dugattyú löketéhez viszonyítva kisebbítjük és ha e mellett tekintetbe vesszük a két külső (01, 03) és a középső (02) forgattyúhoz csatlakozó gépelemektöineg-és sebességkülönbözetét, akkor a forgattyútengelyre ható erőknek teljes kiegyenlítődését érhetjük el. Ha a hátsó (A) munkadugattyúhoz közvetlenül csatoljuk egy egyszerű hatású szivattyúnak dugattyúját, akkor a két egymással kapcsolt külső, máskülönben egyenlő (A, B) dugattyúk közül esetleg csak a hátsó (A) dugattyút nagyobbítjuk meg, hogy a szivattyú dugattyújának a nyomólöket alatt szükséges nagyobb erőszükségletét kiegyenlíthessük. A föntebb leírt foganatosítási alakoknál a középső henger közepén egy egyetlen hasíték vagy hasítéksor van elrendezve, oly módon, hogy ugyazon egyszer levegő, majd fölváltva gázkeverék bocsáttatik be. Ha a középső (C) dugattyú játékát már csak a rajzon is figyelemmel kisérjük és szem előtt tartjuk, hogy minden újabb gázbeömlést előbb a levegővel eszközölt kiöblítésnek kell megelőznie, akkor czélszerűnek látszik a középső (D3) henger falában három párhúzamos nyílássort elrendezni, melyek közül a középső vezet csak be gázkeveréket, míg a szélső sorok levegőt szolgáltatnak. Minthogy a (C) dugattyú játéka közben bármely irányban mozogjon is, előbb valamelyik szélső nyílássort fogja szabaddá tenni, úgy világos, hogy a munkatérbe előbb levegő fúvatik be és csak azután, a (C) dugattyú folytatott mozgásánál gáz. A föntebbiekben ismételten föltételeztük, hogy a munkatérnek levegővel eszközölt kiöblítése után új töltés gyanánt nem tiszta | gáz, hanem kész gáz-légkeverék bocsáttatik a hengerbe. Ez azonban korántsem föltétlenül szükséges, mivel a gáznak légköri levegővel való helyes arányú keverése a két médiumnak a munkatérbe való beáramlása közben is végbemehet. Ennek egy példáját mutatja be az 5—7.