23879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek vagy kohótermékek kilúgozására

— 2 volítania. A föntemlített munkánál az érez és az őrlő folyadék súlya közt rendszerint 1:8 — 1:10 arány áll fönn. így tehát nemcsak ama hátrány forog fönn, hogy az oldható alkatrészeknek csupán igen kis része oldódhatik föl magában az őrlési tér­ben, hanem az is, hogy ezen föloldott rész perczentuális tartalmát tekintve az őrlő folyadékban erősen hígítva is van, annyira, hogy ez az őrlő folyadék egy tonnájának megfelelően az érez perczentuális nemesfém­tartalmának alig 1 I1 6 —1 I2 0 i'észét teszik ki. Ennyire csekély fémtartalmú őrlő folyadé­kokból azonban a bennük föloldott nemes­fém kiejtése, vagy általánosságban véve: a föloldott alkatrészek kinyerése csupán nehézséggel eszközölhető; az őrlő készü­lékről lefolyó őrlő folyadékot tehát, mielőtt a fém kiejtéséhez fognánk, gyakori ismét­léssel derítő készülékeken kellene átbocsá­tani és az őrlő készülékbe visszavezetni. Ekkor azonban az oldás effektusa jóval kedvezőtlenebb, mint mikor friss oldó folya­dék jut az őrlő készülékbe; azonkívül a kiejtendő oldatok elvezetésére való tekin­tettel az üzem sem történhetik folytono­san és szabályosan, ami igen jelentékeny hátrány. Hogy az említett hátrányokat elkerüljük, a következőkben leírt eljárást használjuk, melynek az az alapja, hogy az őrlő folya­dék az őrlő készülékből való eltávozásakor, amennyire csak lehet, föloldott fémben dús, és hogy az érez a benne foglalt oldható alkatrészekből az őrlő folyadéknak magában a malomban lehetőleg sokat ad át. Hogy ezt elérhessük, olyan aprító gépe­ket alkalmazunk, melyeknél a szétaprított éreznek az őrlési térből való eltávolítása nem kiöblítés segélyével történik, hanem azáltal, hogy az őrlési térbe beadagolt, nem aprított érez a megőrölt érczet kitolja és az őrlési térből megfelelő mennyiségű őrlő folyadékkal együtt túlömlés (kifutás) által távolítja el. Az őrlési térnek tehát úgy kell berendezve lennie, hogy a fenék, melyen a frissen beadagolt őrlemény sülyed, egy mindennemű nyílást nélkülöző vízmentes masszív fallal legyen ellátva, és hogy a szétaprítás alatt álló érez fölött még meg felelő magas folyadékréteg legyen, hogy ez a kellő finomságra szétaprított érczet, mely itt az őrlő készülék által előidézett rázk ód tatások következtében lebegésben tar. tatik és így az őrlő folyadék oldó hatása nak a legczélszerübb módon lesz kitéve, fölvegye, mimellett a malom folyadékkal megtöltött terének térfogata elég nagy kell, hogy legyen, hogy a szétaprított érczet az őrlő folyadékkal bizonyos időn át érintke­zésben tarthassa, mielőtt ez a malmot el­hagyja. Amint már most friss érez beada­golása következtében a folyadékréteg ní­vója a malomban emelkedik, a fölösleges folyadék a benne lebegő, kellően szétaprí­tott és jól kilúgozott őrleménnyel együtt az őrlési tér oldalán elrendezett nyílásokon át kifolyik. A szilárd anyagrész ekkor a kifolyt őrlő folyadéktól ismert módon el­különítetik, mikor is az őrlő folyadék a benne föloldott anyagok kiválasztása czél­jából minden nehézség nélkül tovább ke­zelhető, miután úgy a malomban végbe­menő lugozás effektusa, mint a lebocsátott őrlő folyadék súlyának viszonya a szét­aprított érez súlyához elég kedvező arra, hogy föloldott alkatrészekben elég dús folyadékot nyerjünk. Ami most a szilárd halmazállapotú anyagrészt illeti, mely az őrlő folyadéktól akkor különíttetik el, miután ezt a malomból eltávolítottuk, ennek fino­mabb részei kimosás után az őrlő folyadék­ban egyáltalában oldható anyagoktól annyira mentesek, hogy ezen kimosott iszap akár mindjárt el is dobható és további földol­gozása fölösleges. A homokos részek ellen­ben még tartalmazhatnak kevés oldható anyagokat; ezeket ekkor ismert módon ke­zeljük és belőlük az oldható anyagokat tökéletesen kivonjuk. Míg azonban a beve­zetésben említett ismert szétaprítási eljárás­nál, mely extraháló őrlő folyadék alkalma­zásával végeztetik, az őrlemény homokjának utólagosan végzendő kilúgozása adja a leg­nagyobb munkát, mely az iszapra nézve is elengedhetetlen volt, addig a jelen eljárás­nál az iszap ezen utólagos kilúgozása tel­jesen fölösleges, a homoké pedig csupán

Next

/
Oldalképek
Tartalom