23879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek vagy kohótermékek kilúgozására

- 3 -esetleg válik szükségessé, mikor is ezen utólagos kilúgozás az összes fémkiválasztó munkának csupán csekély részét teszi ki. A jelen új eljárás előnyei az alább föl­sorolt üzemeredméuyekből tisztán fölismer­hetők; ez alkalommal közepes gazdagságú fémtartalmú nyugot-ausztráliai aranyércz került földolgozásra és őrlő folyadék gya­nánt gyönge cziankáliumoldat használtatott. A készen megőrölt érez tartalmazott: 39°/0 homokot, melyet tökéletes extrahálás czéljából még tovább kellett kezelni, azután 61°/0 finom iszapot, mely aranyat többé nem tartalmazott és azonnal eldobható volt, a malomban való megőrlésnél kiválasztott arany 89'l°/0 -ot, a homok további kezelése folytán nyert arany pedig 9'9°/0 -ot, tehát az összes kivont arany 99 0%-ot tett ki, a fölhasznált őrlő folyadék minden 1000 kilo érezre 1500 liter volt. Ami a jelen eljárásnál alkalmazandó aprító gép szerkezetét illeti, ez különböző lehet. így pl. igen alkalmas a jelen czélra egy vízmentes köpennyel burkolt forgó dob, egyik oldalon központos táplálással, másik oldalon a kész őrlemény központos eltávo lításával, mely dob a szétaprítást végző golyókat vagy egyéb őrlő testeket tartal­mazza. De akalmazhatók szilárdan álló őrlő káddal bíró őrlő készülékek is, mely esetben az őrlő testek a kád fenekén mozognak tova és az alant lévő érez-darabokat szét­morzsolják. Mindezen esetekben, akárminő 1 aprító gépet használunk is, az aprítás alatt ! álló érez fölött még egy folyadékrétegnek kell lenni, mely a kellően szétaprított érczet lebegésben tartsa és az őrlési térből túlöm­lés és nem kimosás által távolítsa el. Hangsúlyoztuk már, hogy a most leírt ; eljárás azon ismert eljárásokkal szemben^ melyeknél, bár a szétaprítás lúgozó folya­dék segélyével történik, de az őrlemény eltávolítása az aprítási tér perforált falain való átmosás segélyével megy végbe, ama nagy előnnyel bír, hogy a termelt őrlemény iszapos alkatrészei már tökéletesen ki vannak lúgozva, míg az őrlemény homokos alkat­részei csupán egy, aránylag csekély mérvű, utólagos lugozást igényelnek. E tény azon körülmény figyelembevételével, hogy az őrlő folyadék mennyisége aránylag csekély lehet, nemcsak az egyszerűbb üzemmel járó előnyöket nyújtja és nem csak olyan olda­tok keletkezését vonja maga után, melyek az érez oldható alkatrészeiben dúsak, ha­nem még egy további nagy előnyt is ered­ményez, t. i. takarékoskodást ama vegysze­rekben, melyek a kilúgozás előidézésére az őrlő folyadékhoz adandók. Az ilyen vegy­szerek, mint pl. aranyérczek lugozásánál cziankálium, nem csupán az általuk föloldott fém arányában bontatnak föl, hanem a velük érintkező friss érezhez viszonyítva, tetemesen nagyobb mértékben. Ha pl. az aranyércz lugozásánál az őrlő folyadékot egymásután nyolezszor-tízszer kell a friss ércczel érintkezésbe hozni, hogy elegendő mennyiségű aranyat oldjon föl, mely köz­vetlenül a fém kiejtésére legyen fölhasznál­ható, a cziankálium-fogyasztás tetemesen nagyobb, mint akkor, ha az őrlő folyadéknak az aprító gépeken való egyszeri átmenete után már kiejtésre kerülhet e folyadék. Ezen túlfogyasztás oly nagy lehet, hogy az ezáltal előálló költségek egyáltalában ren­tabilitás szempontjából lehetetlenné teszik azt, hogy az éreznek cziankáliumot tartal­mazó őrlő folyadékkal való megőrlését olyan készülékekben végezzük, melyeknél a szét­aprított érczet nyolezszoros-tízszeres mennyi­ségű folyadékkal kell az őrlési tér perforált falain átmosni. Végül még megjegyzendő, hogy a jelen eljárás még azon módosítást is megengedi, mely szerint fokozatos szétaprításnál a friss őrlő folyadékot az utolsó aprítási fokozatban adjuk hozzá, mely folyadék azután a ki­folyásnál benne foglalt szilárd halmaz­állapotú anyagrész elkülönítése után a meg­előző aprító gépbe, illetőleg szukezesszive a megelőző aprító gépekbe vezettetik, úgy hogy tehát az első aprítási fokozat friss ércze már fémet tartalmazó őrlő folyadék­kal kezeltetik. Természetesen friss őrlő folyadék gya­nánt minden esetben czélszerú azon mosó vizet fölhasználni, mellyel a kész őrlemény szilárd halmazállapotú anyagrészei mosatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom