23831. lajstromszámú szabadalom • Gázóra

- á -karima a (g) fallal s a szomszédos elem falaival együtt egy rekeszt vagy serleget képez, melybe a gáz a belső (e) bebocsátó nyíláson keresztül hatol be. Ezen (e) nyílás az alsó (g) fal (t) széle s azon belső görbe lap között van elrendezve, mely a szom­szédos elem (h) fala és magasabb (g) fala találkozásánál képződött. Az egyes rekeszek vagy serlegek (s) kibocsátó nyílásait a ma­gasabb (g) fal (u) széle és a szomszédos (h) fal külső görbe fölülete között szabadon maradó terek képezik. Az (r) karima s az ennek folytatását ké­pező (g) fal kerületén egy köralakú (v) fog­lalat van elrendezve, mely az egyes elemek összekapcsolását és egyesítését könnyű szer­rel lehetővé teszi, hol a tömítés teljes biz­tosítása végett egyszeres vagy többszörös forrasztást is alkalmazhatunk. Az ily módon elrendezett elemek a dobot úgyszólván két szimetrikus részre osztják, s egyik rész a központi elosztó kamrának jobb, a másik annak baloldalán fekszik, s az egyik rész rekeszeinek elválasztó falai a másik rész megfelelő falaival ellenkező irá­nyú hajlással bírnak, úgy hogy a gáz által ezen falakra gyakorolt nyomások egymás­sal ellentétes irányúak s egymást kölcsönö­sen megsemmisítik. A belső (h) falaknak vagy lapátoknak olyan hajlást adhatunk, mely mellett az erőfo­gyasztás a legcsekélyebb lesz, s a mellett a rekeszek hasznos térfogata a lehető leg­nagyobb marad, míg ellenben a közönséges doboknál a csekély erőfogyasztás s a nagy kapaczitás egymást kölcsönösen kizárják, mivel az egyik csak a másik kárára érhető el. Ezen hátrány különösen a nagy térfo­gatok mérésére szolgáló gázóráknál érez­hető, melyeknek méretei csekély sebesség alapul vételével vannak kiszámítva, mely sebesség nem növelhető anélkül, hogy egy­szersmind a víz által a lapátok mozgása elé gördített ellenállás is ne növekednék. Ezen ellenállás, mely sokkal gyorsabban nő, mint a sebesség, a felszín és nyomás inga­dozásait idézi elő, mely ingadozások a gáz­óra pontos működését hátrányosan befolyá­solják, sőt nemcsak a gázóráét, hanem bi­zonyos mértékben a gázmosó és szívóké­szülékekét is, melyek a dob sebességének növekedése folytán keletkező magasabb nyomás hatása alatt állanak. A találmánybeli kettős dob forgási sebes­sége ellenben tágas határok között változ­hatik s tetemesen meghaladhatja a közön­séges doboknál megengedett határokat, a nélkül, hogy az óra pontossága a legke­vésbé is változnék, s a fogyasztott erő érez­hetőleg befolyásoltatnék. Ezen tulajdonsága folytán a találmány­beli gázóra segélyével, aránylag csekély­méretek mellett nagy térfogatok mérhetők meg, s a gáz nyomása mechanikai erő gya­nánt is alkalmazható, amennyiben a dobot nemcsak mint mérő, hanem mint mozgató eszközt is alkalmazhatjuk, pl. gázműveknél a kokszoló készülék fecskendezésére szol­gáló víz fölemelésére, valamely forgó raosó­készúlék hajtására, ventillátorok működteté­sére stb., mely czélokra a közönséges dobok, nagy méreteik miatt teljesen alkalmatlanok voltak. A találmánybeli dob valamennyi más motor fölött azon előnnyel bír, hogy a fogyasztott gázzal szigorúan arányos mun­kát képes végezni, mely föltétel igen ked­vező azon készülékek helyes működtetésére nézve, melyek számára segéd-szerv gyanánt szolgál. A dob más rendszerekkel összehasonlítva csekély súllyal bírván, forgási tengelyének átmérője kicsinyre vehető, a súrlódás által okozott erőfogyasztás ily módon is csök­kenthető. Mivel ugyanazon dobnak átellenes és a tengelyre merőleges lapátjai csak csekély mértékben állanak szét egymástól, a belső lapátok, ámbár tetemes ferdeségük követ­keztében a vízben való mozgásuk meg van könnyítve, mégis csékély fölszinnel bírnak. Nem kell tehát tartanunk attól, hogy forgás­közben alakjuk megváltozik s ennélfogva nem is kell őket sarokvassal fölszerelni, mint más doboknál, melyeknél ezen sarok­vasak is hozzájárulnak az erőfogyasztáshoz. Másrészről a lapátok alakja, úgy van ki­számítva, hogy azon időszak alatt, mely azon pillanattól, midőn egy rekeszbe meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom