23831. lajstromszámú szabadalom • Gázóra

- á -karima a (g) fallal s a szomszédos elem falaival együtt egy rekeszt vagy serleget képez, melybe a gáz a belső (e) bebocsátó nyíláson keresztül hatol be. Ezen (e) nyílás az alsó (g) fal (t) széle s azon belső görbe lap között van elrendezve, mely a szomszédos elem (h) fala és magasabb (g) fala találkozásánál képződött. Az egyes rekeszek vagy serlegek (s) kibocsátó nyílásait a magasabb (g) fal (u) széle és a szomszédos (h) fal külső görbe fölülete között szabadon maradó terek képezik. Az (r) karima s az ennek folytatását képező (g) fal kerületén egy köralakú (v) foglalat van elrendezve, mely az egyes elemek összekapcsolását és egyesítését könnyű szerrel lehetővé teszi, hol a tömítés teljes biztosítása végett egyszeres vagy többszörös forrasztást is alkalmazhatunk. Az ily módon elrendezett elemek a dobot úgyszólván két szimetrikus részre osztják, s egyik rész a központi elosztó kamrának jobb, a másik annak baloldalán fekszik, s az egyik rész rekeszeinek elválasztó falai a másik rész megfelelő falaival ellenkező irányú hajlással bírnak, úgy hogy a gáz által ezen falakra gyakorolt nyomások egymással ellentétes irányúak s egymást kölcsönösen megsemmisítik. A belső (h) falaknak vagy lapátoknak olyan hajlást adhatunk, mely mellett az erőfogyasztás a legcsekélyebb lesz, s a mellett a rekeszek hasznos térfogata a lehető legnagyobb marad, míg ellenben a közönséges doboknál a csekély erőfogyasztás s a nagy kapaczitás egymást kölcsönösen kizárják, mivel az egyik csak a másik kárára érhető el. Ezen hátrány különösen a nagy térfogatok mérésére szolgáló gázóráknál érezhető, melyeknek méretei csekély sebesség alapul vételével vannak kiszámítva, mely sebesség nem növelhető anélkül, hogy egyszersmind a víz által a lapátok mozgása elé gördített ellenállás is ne növekednék. Ezen ellenállás, mely sokkal gyorsabban nő, mint a sebesség, a felszín és nyomás ingadozásait idézi elő, mely ingadozások a gázóra pontos működését hátrányosan befolyásolják, sőt nemcsak a gázóráét, hanem bizonyos mértékben a gázmosó és szívókészülékekét is, melyek a dob sebességének növekedése folytán keletkező magasabb nyomás hatása alatt állanak. A találmánybeli kettős dob forgási sebessége ellenben tágas határok között változhatik s tetemesen meghaladhatja a közönséges doboknál megengedett határokat, a nélkül, hogy az óra pontossága a legkevésbé is változnék, s a fogyasztott erő érezhetőleg befolyásoltatnék. Ezen tulajdonsága folytán a találmánybeli gázóra segélyével, aránylag csekélyméretek mellett nagy térfogatok mérhetők meg, s a gáz nyomása mechanikai erő gyanánt is alkalmazható, amennyiben a dobot nemcsak mint mérő, hanem mint mozgató eszközt is alkalmazhatjuk, pl. gázműveknél a kokszoló készülék fecskendezésére szolgáló víz fölemelésére, valamely forgó raosókészúlék hajtására, ventillátorok működtetésére stb., mely czélokra a közönséges dobok, nagy méreteik miatt teljesen alkalmatlanok voltak. A találmánybeli dob valamennyi más motor fölött azon előnnyel bír, hogy a fogyasztott gázzal szigorúan arányos munkát képes végezni, mely föltétel igen kedvező azon készülékek helyes működtetésére nézve, melyek számára segéd-szerv gyanánt szolgál. A dob más rendszerekkel összehasonlítva csekély súllyal bírván, forgási tengelyének átmérője kicsinyre vehető, a súrlódás által okozott erőfogyasztás ily módon is csökkenthető. Mivel ugyanazon dobnak átellenes és a tengelyre merőleges lapátjai csak csekély mértékben állanak szét egymástól, a belső lapátok, ámbár tetemes ferdeségük következtében a vízben való mozgásuk meg van könnyítve, mégis csékély fölszinnel bírnak. Nem kell tehát tartanunk attól, hogy forgásközben alakjuk megváltozik s ennélfogva nem is kell őket sarokvassal fölszerelni, mint más doboknál, melyeknél ezen sarokvasak is hozzájárulnak az erőfogyasztáshoz. Másrészről a lapátok alakja, úgy van kiszámítva, hogy azon időszak alatt, mely azon pillanattól, midőn egy rekeszbe meg-