23814. lajstromszámú szabadalom • Újítások ajtócsukókon
- 2 -1. ábra az ajtózáró hosszmetszete; a 2. és 3. ábra annak néhány részlete, nagyobbított léptékben föltüntetve. Az 1. ábrán föltüntetett ajtózárónál az (1 2) zárórugók, valamint a készüléknek legtöbb egyéb alkatrésze egy (3) tokban van befoglalva. Az (1) zárórúgó egy (4) csövet foglal körül, míg a másik (2) rúgó egy (35) rúd körül van elhelyezve, mely rugók azonkívül czélszerűen akként vannak elrendezve, hogy külső végeiken a (7) talplemezhez támaszkodnak. Az (1 2) rugók belső végeiken a fékezőkészűlékhez tartozó és a készülék hosszirányában eltolható (9) henger (8) harántdarabjához fekszenek. A tok tömören el van zárva és egy folyadékot, czélszerűen gliczerint tartalmaz, mellyel a fék dolgozik és mely egyszersmint a tokban lévő mozgó alkatrészek számára kenőanyagul szolgál. A (9) henger egy rendesen helytálló (10) dugattyún eltolható és külső végén egy (11) húzórúddal van összekötve. Ezen rúd külső végén egy (12) taggal van csuklósan öszszekapcsolva, mely utóbbi ismét az ajtókeret (13) vasalásával van csuklósan öszszekötve. A (11) húzórúd egy a (7) vég- . darab belső részén lévő (14) tömítőhüve- • lyen fojtóan megy keresztül. A (10) dugattyún egy központi (20) csatorna megy keresztül, melyen át a (9) hengernek a dugattyú által elzárt része a hengeren kívül lévő térrel közlekedik. A (20) csatorna külső vége egy szűkített (21) kiömlőnyílásban végződik, mely egy szelepként szol- i gáló (22) lemezzel van elzárva; utóbbi egy a (20) csatornában fekvő (23) rúgó által a dugattyú végéhez szoríttatik. A (10) dugattyú és a (22) szeleplap egymáson fekvő fölületei gondosan simára vannak köszörülve és fényezve, miáltal az említett fölületek között lévő tapadás akkora lesz, hogy, ha a (22) lemez a dugattyú végfölületén pontosan fölfekszik, a hengerben lévő folyadék legerősebb nyomása sem képes a lapot ezen fölülettől elválasztani, minélfogva a folyadék a szűkített (21) kiömlő nyíláson ki nem folyhat. A henger belső végén egy czélszerűen golyó által alkotott (24) beömlesztőszelep van elrendezve. A dugattyú úgy van tömítve, hogy a henger és a dugattyú tömítőfölülete közé folyadék nem juthat. A folyadéknak a (9) hengerből való kiömlesztésére a (22) szeleplap akként van elrendezve, hogy a dugattyú végfölületének egyik sarka körül billenthető. Ez czélszerűen egy a (4) csőben eltolható (26) rúd által eszközölhető, mely belső végével a (22) laphoz ütközik. A (26) rúd külső végével egy (27) tömítésen megy keresztül és ezen tömítésen kívül egy csavarmenetekkel ellátott (28) résszel bír (3. ábra), mely egy (38) csavarba van becsavarva. A (38) csavar ismét egy (30) csavaranyába van becsavarva, mely egy (301) horonnyal bír és melybe egy (44) könyökemeltyű villás vége nyúlik. Ezen könyökemeltyű másik vége egy (29) retesz fölső végével van öszszekötve, melynek alsó vége egy (45) füllel van ellátva. A (38) csavar egy (32) fejjel bír, melynek segélyével a (26) rúd egy alkalmas szerszámmal egyik vagy másik irányban forgatható és ez által a (4) csőben előre vagy hátra tolható. A (29) retesz (45) fülébe, mint az a 2. ábrán látható, egy (46) kampó kapaszkodik, mely egy (47) fogantyúra van csuklósan megerősítve. A (47) fogantyú egy (48) vasalásra van csuklósan erősítve, mely az ajtó sarkába van befektetve, úgy hogy a fogantyú az ajtó nyitott állapotában válik hozzáférhetővé. A fogantyút egy (49) rúgó befolyásolja, mely a fogantyút két különböző helyzetben képes tartani. Ha a (29) reteszt a fogantyú segélyével fölfelé vagy lefelé vezetjük, a (30) anya a (26) rúddal együtt kifelé, illetve lefelé tolatik. A (26) rudat akként kell beállítani, hogy, ha a (29) retesz fölső állásában van, a dugattyú végfölülete és a (22) lemez között egy akkora nyílás maradjon fönn, a mennyi a kívánt fékezés elérésére szükséges, míg a (29) retesz lehúzott állapotában a (22) s; eleplap a (23) rúgó által szorosan adugatytyú végfölületéhez szoríttatik és a (21) nyílást tökéletesen elzárja. A (35) rúd (1. ábra) belső végén egy ki-