23788. lajstromszámú szabadalom • Polarizált elektromágnes

Megjelent 1902. évi márczius lió 21-én. MAGY. ÍÍÉmÍ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2B788. szám. VII/g. OSZTÁLY. Polarizált elektromágnes. DK CEREBOTANI LAJOS TANÁR ÉS MORADELLI KÁROLY GYÁROS MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 7-ike. A találmány tárgyát oly eleütromágnes képezi, mely csak pozitiv vagy csak nega­tív áram esetén működik. Más hasonló czé­lokra szolgáló polarizált elektromágnestől egyrészt abban különbözik, hogy működése teljesen biztos, illetőleg a megfelelő horgony lengései akár mechanikai munkavégzésére, akár ezen munkát átvevő helyi áram zárá­sára szolgálnak, nagyon hatályosak, más­részt, hogy az áram erősségének növekvése a működést nem befolyásolja. Jelen elektromágnes hatásában korlátlan és vonzási és taszítási energiája az áram­lökések bármely sebességénél is erősebb, mint más elektromágneseknél. A polarizálást ezen elektromágnesnél nem helyi áram, hanem egy aczélmágnes esz­közli. Hatása ezáltal alapjában megváltozik, amennyiben a vonzási, illetőleg taszítási erő lényegesen megnövekedik. A működés lefo­lyása emellett olyan, hogy a mechanikai je­lenségek bizonyos hatványozódása áll elő. A mellékelt rajz a polarizált elektromág­nes egy foganatosítási alakját mutatja,és pedig 1. ábra oldalnézetben; 2. ábra fölülnézetben; 3. ábra alulnézetben; 4—5. ábra a működő elektromágnesek elülnézete; 6. ábra az áram sémája. A polarizált elektromágnes (illetőleg az egész berendezés) összetevődik a patkó­alakú lágy vas maggal bíró (c) és (d) te­kercsekből (5. ábra) és az egyenként egy­egy lágy vas maggal ellátott (a) és (b) te­kercsekből (4. ábra), továbbá (s) aczélmág­nesből (l., 2. és 3. ábra), melynek pólusai az (a) és (b) tekercsek vasmagjainak felel­nek meg, végül (h, k) kétkarú horgonyból (1. és 2. ábra) összefüggésben az (e) ke­resztruddal, mely (1) csapágyban van ágyazva. A tekintetbe jövő mágneses hatás szabá­lyozására a czél és az alkalmazott áram­erősség szerint (1, 2, 3, 4) csavarokat ren­dezünk el. Az (a, b, c, d) tekercsek drót­bevonatai (L) vonaláramban vannak (6. ábra). Ha tehát az (L) vonaláram pl. egy (B) vagy (B1 ) telep pólusából jő, áthalad a (d, c, b és a) tekercseken és vagy a földbe vagy a másik pólushoz tér vissza. Ha a vonalban nincsen áram, akkor egye­dül az (s) aczélmágnes hat; az (a) és (b) te­kercsek magjai szintén magnetikusak, úgy hogy a (h) horgony vonzott helyzetében van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom