23788. lajstromszámú szabadalom • Polarizált elektromágnes

— 2 illetőleg az (e) keresztrud (a, b) tekercsek | felé hajlik. (B)-ből vagy (B^-ből jövő áram | azonban vagy olyan, mely az (a, b) tekercsek magjaiban hasonló mágnességet, vagy olyan, amely ellenkező mágnességet gerjeszt, mint az aczélmágnes. Az első esetben az áram és az aczélpatkó mágneses ereje öszszegeződik és ha ezen összeg nagyobb erőt eredményez, mint az ugyanezen áram által a (c, d) mágnespárban létesített erő, akkor a (h) horgony vonzott helyzetében marad. A másik esetben azonban vagy teljesen megszűnik, vagy erősen megcsökken az (a b) mágnespár mágneses ereje, úgy hogy az áram által (c, d) mágnespárban létesített mágneses erő minden esetre túlnyomó, úgy hogy a (k) horgony, illetőleg az (e) keresztrúd (c, d) felé hajlik át. Hogy azonban az említett összeg (első eset) oly nagyságú legyen, mely a vonaláram bármely erősségénél vagy legalább is bizonyos erősségénél az ugyanezen áram által a (c, d) mágnespárban létesített erőt okvetlenül fölülmúlja, a tekercselés úgy készül, hogy (c, d) tekercseken kevesebb menet van, mint az (a, b) tekercseken. Ennek oka az áram által különbözőkép létesített mágneses hatásban rejlik, mely mindkét tekercspáron egyenlő számban elhelyezett menetek esetén (c, d)-nél sokkal nagyobb lenne, mint (a, b)-nél, mert első esetben a mag közös (5. ábra), második esetben pedig mindkét tekercs külön maggal bír (4. ábra). Ezen esetben az elektromágnesség (c, d)-nél könnyen válnék túlnyomóvá, bár a mágnességet előidézett áram hatásában az aczél mágnesekével összegeződik.Ezen körülményen tehát a menetek számának egyenlőtlenségével segítünk, miből a következő eredmény adódik: 1. Valamint ezen berendezésnél a (c, d) és (a, b) tekercseken átfolyó legkisebb áramnak az (s) elektromágnesével ellenkező hatására az (e) rúd átbillenése, illetőleg (k) horgonynak a (c, d) tekercsek által való vozatása létesül — amennyiben ezáltal az (s) aczélmágnes hatása (a b)-re megsemmisül — ép úgy ugyanazen áram bármely erősségnél (ugyanazon áramirányt tételezve föl) ugyancsak létesíti (e) rúd átbillenését, illetőleg (c, d) működését, mert az áramból létesített mágneses erő (a, b) tekercsekben mindenesetre kisebbíttetik (s) elektromágnes ellenkező irányú hatása által, míg (c, d) tekercsekben eredeti nagyságában lép föl. 2. Oly áram, mely (a, b) tekercseken oly mágneses hatást eredményez, mint az (s) elektromágnes vagy semminemű erősségénél sem, vagy pedig csak rendkívül magas erősségnél létesítheti az (e) rúd átbillenését, illetőleg a (c, d) tekercsek vonzó hatását. 3. Végül ezen berendezés oly elektromágnest eredményez, melynél az (e) rúd csak egy irányú (pl. pozitív), de tetszőleg kicsiny vagy nagy erősségű áramnál átbillenik, úgy hogy ezáltal valamely mechanikai hatás, vagy valamely helyi áram zárása létesíthető, míg ugyanezen (e) rúd ellenkező irányú áramnál (pl. negatívnál) helyzetében megmarad. SZABADALMI IGÉNY. Aczélmágnes alkalmazása által olyképeu polarizált elektromágnes, hogy egy bizonyos irányú, bármily erősségű (pl. pozitív) áram hatást fejthet ki, míg az ellenkező irányú, (pl. negátiv) áram, semminő, vagy csak rendkívül nagy erősségnél fejt ki hatást, jellemezve egy (c, d) mágnespár elrendezése által, mely ugyanazon vonaláramban van kötve, mely áram az (s) aczélmágnes hatása alatt álló vasmagok (a, b) tekercsein is áthalad, úgy hogy a (c, d) mágnes valamely vonaláram beérkezésénél és csakis ezen vonaláram beérkezésénél azon megszakító rúgót helyettesíti, mely más, hasonló czélra szolgáló mágneseknél az (1) körül elforduló (e) rúd átbillenését létesíti azon esetben, ha a vonaláram (a b) nem ellenkező irányú mágnességet gerjeszt, mi mellett jelen esetben, azon előny mutatkozik, hogy (c d) mágnes alkalmazása esetén, mely mágnes hatását az (e) rúdon ülő (k) horgonyra fejti ki, az (a b)-ben rejlő mágnességnek nem kell rugóerőt, ill. ellenállást legyőznie, (amennyiben a (c, d) ellenhatása csak akkor létesül, midőn a vonaláram befut), továbbá hogy az (e) rúd átbillenése bármely áramerősségnél