23768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz kondenzálására
Megjelent 1902. évi márczius hó 1 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 23768. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Eljárás gőz condensálására. COSMOPOLITAN POWER COMPANY GYÁRI CZÉG CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 27-ike. A jelen találmány vízgőz condensálására és általában folyadékok lehűtésére vonatkozik. A gőznek nagyobb vagy kisebb mértékű condensálását jelenleg különböző módokon végzik, így pl. a gőzbe hideg víz közvetlen befecskendezése által, vagy, hogy a gőzt egy fölületre vezetik, melyet a másik oldalon víz vagy levegő hűt, vagy végre, hogy a fölület másik oldalán a gőz melege- és egy légáram által gyors víz-elpárologtatást idéznek elő. E módszerek azonban nem adnak kielégítő eredményt, mely azonkívül a nyerhető condensatio-víz mennyiségéhez képest csak aránytalanul nagy mennyiségű hűtő közeg, legyen az víz vagy levegő, fölhasználásával érhető el. Ha a lehűtés víz-elpárologtatás által történik, elméletileg 1 kg. vizet kell az említett fölület egyik oldalán elpárologtatni, hogy a másik oldalon 1 kg. gőzt condensálhassunk, a gyakorlatban azonban, bár a légáram az elpárologtatást elősegíti, sokkal nagyobb mennyiségű víz lesz erre szükséges és hogy csak valamennyire kielégítő eredményt kapjunk, minden esetben nagy condensatiofölületekre van szükség, a minek folytán a nyert condensatio-víz előállítási költségei aránytalanul nagyok. A jelen találmány egy új elven alapszik, mely az atmospharikus levegőben gázalakban jelenlevő vízgőznek a gőz vagy egyéb anyagok lehűtésére való alkalmazásában áll. Az atmospharikus levegő tudvalevőleg oxygénből és nitrogénből áll, melyek annak körülbelül 991 /2 °/o-át teszik ki, a maradékot szénsav és gázalakú vízgőz alkotja, mely e maradéknak körülbelül 0'450 /o-át teszi és jelentékeny meleget abszorbeáló képességgel bír. Száraz levegővel úgyszintén ezen gázalakú vízgőzt tartalmazó levegővel végzett kísérletek beigazolták, hogy ez utóbbi 72-szer nagyobb meleg-fölvevő képességgel bír, mint ugyanazon mennyiségű száraz levegő. A gázalakú vízgőz azonban az atmospharikus levegőben csak akkor van jelen, ha a hőfok és a légnyomás oly módon hatnak közre, hogy a levegő nedvességet vehet föl és ezt átlátszó gáz alakjában lebegésben tarthatja ; a hőfoknak nem szabad oly magasnak lennie, hogy a nedvesség gőzzé alakulhasson át, de viszont oly alacsonynak sem, hogy a vízgőz párává vagy köddé condensálódhassék. Végzett kísérletek alapján egy 25 lóerejű kazánhoz körülbelül 2200 m3 , vízgőzzel telített, ritkított levegő szükségeltetik, hogy az egy óra alatt termelt gőz csak részben is condensáltassék. Közönséges condensator-
