23768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz kondenzálására

- á -nál 25 kg hideg víz szükséges arra, hogy l kg. condensatio-vizet kapjunk; miután pedig egy 25 lóerejű kazán óránkint és lóerőnkint 13.72 kg. vizet gőzölögtet el, 8575 kg. hideg vízre lesz szükség, hogy az óránkint termelt 343 kg. gőzt condensatio­vízzé alakítsuk át. Ha ellenben gázalakú vízgőzt tartalmazó levegőt használunk, a fönti mennyiségnek alig 5 ,/: i -ára van szük­ség, hogy a gőzt teljesen condensáljuk. Ez eredmény elérésére szükséges, hogy a gázalakú vízgőzt alkalmas módon a conden­sálandó gőzön átvezessük és pedig még mielőtt az meleget abszorbeáló képességét elveszti és hogy azután a fölhevült gázalakú vízgőzt oly gyorsan vezessük el a conden­satio-készűlékből, hogy ne legyen ideje melegét a készülék falainak átadni. Mindenekelőtt tehát ama föltételeknek kell meglenni, illetőleg azon föltételeket kell előidézni, melyek között az atmospharikus levegő, melyben a condensálódásnak végbe kell mennie, gázalakú vízgőzt tartalmaz; a levegőnek tehát melegnek, de nem forrónak kell lennie, azaz 10° C.-nál magasabb, de a víz forrpontjának megfelelő hőfoknál alacso­nyabb hőfokkal kell bírnia; a levegőnek továbbá körülbelül atmospharikus nyomású­nak, a gázalakú vízgőznek pedig a «status nascendi» állapotban kell lennie azon pilla­natban, midőn abszorbeáló képességét a gőzre érvényesíti és harmadszor a gázalakú víz­gőzt lehetőleg gyorsan kell a készülékből kiszívatni és nem kiszorítani. A t két első föltételt egy kifuvató-szerkezet által telje­síthetjük, melynek segélyével atmosphiira­nyomással bíró levegőt vezetünk a készüléken keresztül, miközben ez ritkíttatik; a gázalakú vízgőz azonban, a mint ez kísérletek útján megállapíttatott, csak akkor vezethető tete­mes mennyiségben a készüléken keresztül és így általa condensatiót csak akkor érhetünk el, ha a levegőbe a készülékbe való bejutása előtt bizonyos mennyiségű nedvességet veze­tünk, mimellett ügyelni kell arra, hogy igen sok nedvesség ne jusson hozzá, mert ez káros hatással lenne. Fontos az is, hogy a condensálandó gőz, vagy a lehűtendő folyadék a gázalakú víz­gőzzel egyszerre terjeszkedjék ki és ezért ez utóbbit alkalmas módon az előbbin keresz­tül kell vezetni, hegy ezáltal kettős hatást érjünk el, hogy t. i. úgy a condensálandó, mint a gázalakú vízgőz kiterjeszkedése által meleg vonassék el a készülék falaitól. A condensatió-készülék egyszerűen egy kamrából áll több ezen keresztülmenő cső­vel, melyek egyik végükön nyitva vannak az atmospharikus levegő fölvételére, míg másik végükön egy szívó-készűlékkel állanak összeköttetésben, melynek segélyével a levegő gyorsan kiszívatik. A csövek nyílt végén a levegőhöz egy tínom vízpermetező segélyé­vel annyi nedvességet vezetünk, a mennyit az könnyűséggel fölvenni képes, miközben a fölösleges víz-hozzávezetést kerülni kell. 16 m8 levegőhöz 100 gr. jó eredményeket ad; langyos víz jobb hatással van, mint a hideg víz. A csöveknek egyeneseknek, igen vékony fémből készülteknek és belül fényezetteknek kell lenniök, hogy a levegőnek lehetőleg aka­dálytalan átáramlását engedjék meg; a gőzt a csövekhez derékszög alatt vezetjük a kam­rán keresztül. A levegőnek gázalakú vígzőz előállítására alkalmas kellő hőfokát hideg égalj alatt mesterséges meleg által létesítjük; mérsékelt égaljnál ama térnek, melyben a condensatió végbemegy, átlagos hőfoka megfelel. A leírt condensáló eljárás a szokásos módszerektől, melyeknél vízsugarak és egy légáram használtatik a condensatió-csövek lehűtésére, lényegesen különbözik, miután ez utóbbi módszerek czélja gyors víz-elgőzö­lögtetés által meleg-kisugárzást eszközölni, míg az előbbi egy határozott víz- és lég­keveréket igényel gázalakú vízgőz előállí­tása czéljából, melynek meleget abszorbeáló képessége hozza a kívánt hatást létre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gőz condensálására vagy folya­dékok lehűtésére, azáltal jellemezve, hogy gázalakú vízgőzt, mielőtt ez kiterjeszke­dik, alkalmas módon a condensálandó gőzön vagy a lehűtendő folyádékon át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom