23659. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telegrafikus jeleknek egy főállomásról több mellékállomásra vagy viszont egyidejűleg egymástól független vonalakon való átvitelére

- 6 -berendezés alkalmazható. Ez a berendezés egy egyenáramú gépből áll, melynek forgását az által szabályozzuk, hogy a gerjesztő mágnesein váltakozó áramot vezetünk át. A (d) nyelvnek (a vonaláram által előidézett) és a kontaktusai között végbemenő lengésénél a kondenzátorok fölváltva töltetnek és kisülnek, ennek következtében a szinkronná tevő berendezésbe a (23 24) drótokon váltakozóáram fog bejutni és ez a berendezés a vonaláram hullámzásával egybevágóan forogni, de lehet a helyi szinkronná tevő áramot más módon is létesíteni. Rövid vonalnál a szinkronná tevő berendezés gerjesztő mágneseit közvetlenül a vonallal is összeköthetjük, ebben az esetben a (D) relaisnek csakis egy nyelve van. A mellékállomás forgó részeinek mozgását más módon is egybevágóvá tehetjük, az ellenbeszélésre való kapcsolásnál pedig eme részeket a váltakozóáramot szolgáltató gép közvetlenül is hajthatja, más esetben csupán csak a jeladó áramelosztó rúgóját és az evvel összekötött részeket mozgatja a gép közvetlenül. A (D) relais (d) nyelve a vonaláram hullámzásával egybevágóan leng és a (22—29) vezetékben helyi váltakozó áramot létesít, mely az egymást követő helyi fölvevő relaisekhez ellenkező irányú áramhullámokat vezet, minek következtében azok a nyomtató berendezést ugyanoly módon működtetik, mint a főállomáson. Hogy a mellékállomások áramleszedő rugóit a főállomás áramleszedő rúgóinak teljesen megfelelően állíthassuk be, mint az a 7. ábrán látható, a főállomás jeladó áramelosztóján mindegyik mellékállomás számára egy-egy (xl... x4) beállító szegmentum van alkalmazva, melyek ugyanúgy fekszenek, mint a mellékállomások (xl... x4) beállító szegmentumai. A (Bl... B4) relaisek (e) rúgó minden fordulatánál abban a pillanatban, melyben ez a rúgó egy beállító szegmentum fölött mozog, egy-egy áramhullámot elnyomnak és ha a mellékállomás rugói ugyanabban a pillanatban érik a beállító szegmentumaikat, a helyi áramra a (GO) beállító relais megszólal, ellenkező esetben azonban nem. Ebből valamely módon fölismerhetjük, helyesen vannak-e az áram leszedő rugók beállítva vagy sem és a (GO) relaist arra használhatjuk, hogy a rúgó önműködő beállítását biztosítsuk, mint az a mi 22314. számú szabadalmunkból ismertté vált, vagy pedig a (GO) relaist egy csengő megszólaltatására vagy más jelzés adására használhatjuk. Ha a főállomás fölvevőáramelosztóját nem a váltakozóáramú gép mozgatja, vagy ha ' ez nem mozog a váltakozóáramú géppel egybevágóan, ezt is fölszereljük egy beállító relaisvel, mely ép úgy működik, mint a mellékállomás beállító relaisje. Tegyük föl, hogy a főállomás (1. és 4. ábra) első billentyűzete segélyével az (Al) mellékállomásra (5. ábra) jeleket akarunk közvetíteni és hogy az (1) billentyűt íitjük meg. Ekkor a (Bl) jeladó az áramzáró helyén a vonaláramot kétszer megszakítja, még pedig mindannyiszor annyi ideig, a mennyi időt a rúgónak a rúgóval együtt működő szegmentumok egyike fölött való elhaladása igénybe vesz, úgy hogy a (B1) vonalon átmenő áramnak két áramhullámát nyomja el. Evvel azt érjük el, hogy az (Al) mellékállomás (D) fölvevő realisjének (d) nyelve egyideig nyugalomban marad és az adott jel följegyzését valamely alkalmas módon előidézi, pl. a rajz szerint a helyi fölvevő relaisek és más helyi berendezések útján lenyomatja. Az erre a czélra szolgáló berendezések és a helyi fölvevő relais működési módja a találmány tárgyát nem képezik és az előbb említett szabadalmakból ismeretesek. Hasonló módon adnak le jeleket a többi billentyűzetek is a megfelelő mellékállomásoknak, ha a főállomás jeladó áramelosztójának rúgója oly szegmentumcsoport fölött halad el, mely az illető mellékállomással össze van kötve. Ha a mellékállomásról (5. ábra) kívánunk a főállomásnak jeleket adni, az (11) billentyűt ütjük le, minek következtében a jeladó áramelosztó két szegmentuma fogja a mellékállomás jeladójával összekötött és az illető szegmentumoknak megfelelő vonalak-